Csorba Csaba: Abaúj - Torna vármegye katonai leírása, 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 33. (Miskolc, 1993)

Bevezető (Barsi János)

BEVEZETŐ Ez a forrásközlés az első katonai felméréshez (1782-1785) készült országleírás (Landesbeschreibung) a katonai térképezési munka során a térképen jellel nem jelölt vagy nem jelölhető, de mégis fontos katonai, gazdasági, hadseregellátási stb. adatokat tartalmazza a történelmi Abaúj és Torna vármegyékről. Az anyag értékét mutatja, hogy az 1920-as években Eperjessy Kálmán már kiadásra előkészítette, de a tényleges kiadásra máig nem került sor, noha a kézirat elkészült. Eperjessy Kálmán ezért lehetővé tette, hogy az adott levéltárak a saját területükre vonatkozó anyagot megjelentethessék. így került sor a Nógrád Megyei Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportjának közös munkája nyomán és kiadásában a történelmi Nógrád vármegye, illetve a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Levéltár kiadásában a történelmi Borsod és Zemplén vármegyék katonai leírásainak közlésére. Az országleírás eredeti anyagát (Erdély és Bánát hiányával) a hozzátartozó térképpel együtt Bécsben őrzik a Hadilevéltár térképosztályán (Kriegsarchiv Kartenabteilung) a B.IX.a.527. jelzet alatt. Az erről készült mikrofilmmásolatot pedig Budapesten találhatjuk a Hadtörténelmi Intézet levéltárában. A térképészeti munkát irányító tisztek az ország területét nyugat - keleti irányban növekvő sorszámú függőleges oszlopokra (Colonne) és északról dél felé növekvő sorszámú vízszintes futó szakaszokra (Sectio) osztották fel. Ezt a beosztást megtartották a leírást végző tisztek is, amikor helységről - helységre járva számbavették az egyes településeket. Ezért egy adott helységet vagy akár csak egyetlen épületből álló csárdát is a fent jelzett kordináták segítségével - amiket a forrásközlésben megadunk - könnyen meg lehet találni a leíráshoz tartozó térképszelvényen. A leírást végző tisztek, kik nem voltak azonosak a térképezést végzőkkel, jórészt cseh származásúak voltak, s hallás után rögzítették német nyelven a magyar helységek, hegyek, folyók, patakok stb. neveit, s emiatt sok helyen hibás névalakokkal találkozunk. Nem egy esetben feljegyzésre kerültek a névvariánsok vagy a nemzetiségek által lakott helyeken az anyanyelvi forma is, de a névbizonytalanságot ezzel sem szüntették meg, különös tekintettel a hegyek, dűlők, vízfolyások stb. inkább csak helyi szinten használatos neveire. Ezen utóbbi esetek miatt megadtuk az eredeti névleírást is, amivel a helytörténészek további ku-