Csorba Csaba: Abaúj - Torna vármegye katonai leírása, 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 33. (Miskolc, 1993)

Abaúj-Torna vármegye a 18. század végén (Csorba Csaba)

A továbbiakban lássuk, mit tudhatunk meg Abaújról és Tornáról a függelékben közölt népszámlálás adataiból: Népességi adatok (1787) Abaúj vm. Ház Lakos Nemes (ffi) Pap Zsidó Kassai járás 4 122 24 588 301 23 509 Füzér i járás 3 430 25 067 671 33 605 Csereháti járás 4 360 31 648 962 59 629 Szikszói járás 5 269 33 530 2 528 50 1081 Összesen: 17 181 114 833 4 462 165 2824 Torna vm. 2 692 17 980 853 21 92 Összehasonlításul: Borsod 21 945 134 223 10 207 208 Zemplén 29 888 209 216 4 928 361 Gömör 15 530 110 646 4 430 148 Az adatok azt mutatják, hogy Abaúj vármegye népességi jellemzői szinte teljes mértékben megegyeznek Gömörével, mind a lakosság számát, mind a papok számát, mind a nemesek arányát tekintve. A megyei adatok nem tartalmazzák Kassa lakosainak számát, mert azt, mint szabad királyi várost, külön vették számba. Kassa lakossága (1787) 7905 Miskolc lakossága ugyanakkor, összehasonlításul: 14 089 Mezővárosok lakossága: 1. Alsómecenzéf 3429 8.Jászó 1476 2. Szikszó 2991 9. Göncruszka 1316 3. Felsőmecenzéf 2319 10. Szina 1163 4. Abaúj szántó 2313 11. Alsóvadász 1070 5. Gönc 2072 12. Boldogkőváralja 930 6. Nagyida 1807 13. Forró 915 7. Szepsi 1654 A hajdan nagyhírű Telkibánya visszaesett a falvak szintjére (702). Kassa mögött a többi abaúji város lakossága eltörpül, hiszen mindössze egy 3 ezren felüli, hét 2 ezer alatt marad, sőt kettő esetében a lakosság lélekszáma az ezret sem éri el (Boldogkőváralja, Forró). Jónéhány falu akad, amelyik viszont az utóbbi városoknál népesebb, vagy csaknem olyan lélekszámú: Kassai járás: Csecs 960 Füzéri járás: Nádasd 889