Csorba Csaba: Abaúj - Torna vármegye katonai leírása, 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 33. (Miskolc, 1993)

Abaúj-Torna vármegye a 18. század végén (Csorba Csaba)

Csereháti járás: Somodi 885 Hej ce 865 Mindszent 979 Fony 981 Rudnok 976 Erdőhorváti 882 Vizsoly 948 Kér 969 A falvak közül ötszáznál kisebb lélekszámú 152, azaz a települések mintegy 60%-a. Száznál kisebb lakosú azonban mindössze kettő akad. Tornában nem éri el az ötszáz főt a lakosság a települések csaknem 70%-ában. Csak egy van viszont, ahol a népesség száz alatt marad. A megye székvárosa másfélezres lélekszámú, s egyedül Görgő (931) közelíti meg az ezret. Jelentősebb még Perkupa (801). Abaújban és Tornában is a települések mintegy felében találunk papot. Hasonló a helyzet Gömörben, jobb Zemplénben (60%). Borsodban meghaladja a 90%-ot. Abaúj és Torna is azok közé a megyék közé tartozik, ahol jelentős a nemesség száma ill. számaránya, vannak kifejezettén kuriális nemesi falvak is. Kovácsvágáson (Füzéri járás) a lakosság mintegy kétharmada nemes. A nemes férfiak számát tekintve a települések sorrendje a következő: 1. Szikszó 427 7. Szentistvánbaksa 130 2. Abaújszántó 237 8. Fony 129 3. Gönc 209 9. Alsóvadász 116 4. Kovácsvágás 198 10. Szentandrás 101 5. Szepsi 160 11. Felsőkázsmárk 100 6. Erdőhorváti 149 (A többi településen a nemes férfiak száma száz alatti) A felsoroltakat nem számítva a nemesség számaránya jelentős a következő településeken: Füzéri járás: Zsujta, Telkibánya, Nyíri, Vily. Csereháti járás: Idrány, Csenyéte, Fúlókércs, Szála, Beret, Kupa, Bátor, Bárca. Szikszói járás: Hernádbüd, Márcfalva, Rásony, Berencs. A kassai járásban a nemesség számaránya viszonylag jelentéktelen. Tornában a legtöbb nemes férfit Színben találjuk (120), Görgőn is csaknem eléri a százat (99). Jelentősebb még a nemesek számaránya Zsarnón, Almáson, Perkupán, Jósvafon. Abaújban a legtöbb zsidó Korláton élt (111), s csaknem ugyanennyi (102) Abaújszántón. A zsidóság számaránya a lakosságon belül a 10%-ot meghaladta a csereháti és a szikszói járás három-három községében, Szálán, Idrányban, Baktán ill. Márcfalván, Kisfalun és Korláton. Természetesen a népszámlálás teljes anyagának alapján az elemzést még hosszasan lehetne folytatni. E rövid tanulmány célja azonban nem lehetett más, csak a figyelem felhívása néhány forráscsoportra. Reméljük,