Csorba Csaba: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai a kezdetektől 1950-ig - Borsodi Levéltári Füzetek 29. (Miskolc, 1989)

GIMNÁZIUMOK

károkat. Különösen az iratanyag megsemmisülése volt nagyarányú; ennek köszönhető, hogy az iskola első másfél évszázadáról alig maradt fenn írásos dokumentum. Az árvíz az iskola könyvtárát is megsemmisítette. 1848/49-ben a gimnázium épületét kórháznak használták, a tanítás ideiglenesen a kolostor épületében folyt. A katolikus gimnázium 1850-ben, az új tanügyi szabályzat életbelépésekor a miskolci minorita rend által fenntartott és a katolikus tanulmányi alapból segélyezett iskola, hat osztállyal. A főgimnáziumi rang elnyeréséhez szükséges nyolc osztályt a rend anyagi nehézségei miatt nem tudta felállítani, ezért négy osztályos algimnáziummá alakult. Mivel az iskolát ekkor már részben a tanulmányi alapból tartották fenn, az állami intézkedések voltak érvényesek mind a szervezetre, mind a tantervre vonatkozóan. A németesítő törekvések megkerülésére egyetlen lehetősége volt, hogy azokat a tárgyakat, amelyek tanítására nem volt lehetősége németül tudó tanárokat alkalmazni, magyarul tanították. A kiegyezés létrejöttével visszaállt alkotmányos államszervezetben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatáskörébe került a tanulmányi alap. A minisztérium felügyelő- és ellenőrző bizottságot hozott létre az Alap kezelésére és ettől az időtől nevezték az Alapból fenntartott oktatási intézményeket királyi katolikus iskoláknak; a miskolcit csak 1886-tól, a teljes állami rendelkezése alá vétel időpontjától. 1868-ban lépett életbe az Eötvös-féle gimnáziumi tanterv, amelynek értelmében az iskola megmaradt négy osztályos intézménynek, csupán a neve változott kisgimnáziumra. A katolikus gimnáziumot 1886-ban a VKM teljes rendelkezése alá vette, mert csak így látta biztosítottnak további fejlesztését. Fenntartását ez időtől teljes mértékben a tanulmányi alap biztosította, ezáltal megszűnt az iskola szerzetesi jellege, élére világi igazgató került. Vezetése alatt a gimnázium fejlesztése fokozatosan haladt, 1907-ben megnyitották az ötödik osztályt és párhuzamos osztályokat indítottak. Az 1910/11-es tanévben lett teljes, nyolc osztályos főgimnázium, ahol ebben az évben már engedélyezték az érettségi vizsgákat. Ekkor vette birtokba új épületét is. A gimnázium történetére vonatkozó iratok Miskolcon, a Megyei Levéltár tanintézeti (VIII.54) fonójának három sorozatában, valamint a Minorita Rend miskolci rendházának iratai (XII-2) között maradtak fenn. A feudális korból csak a XVIII. század második felében keletkezett anyakönyvek egy része, a bevételek és kiadások ill. az iktatókönyv néhány évtizedre terjedő darabjai maradtak fenn. Ezeken kívül szórványként a rend anya-