Csorba Csaba: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai a kezdetektől 1950-ig - Borsodi Levéltári Füzetek 29. (Miskolc, 1989)

GIMNÁZIUMOK

gában néhány szál irat a XVIII. századból, továbbá iskoladrámák. A tanintézeti fondban csak a fónévkönyv címet viselő osztályanyakönyvek találhatók az 1900-1918-as évekből. A minorita rendház iratai között évek szerint rendezve találhatók igazgatói vegyes iratok latin, német és az 1860as évektől magyar nyelven, iskolai értekezleti- és vizsgajegyzőkönyvek, tanárok alkalmazására vonatkozó iratok, 1860-tól 1916-ig, valamint az iskola bevételei 1855-ig. Fennmaradt a gimnázium tanszereinek leltára az 1875/76os tanévből, 1870-ből pedig gimnáziumi rendtartás, 1905-ből adás-vételi szerződések . A minorita rend iratairól darabjegyzék készül. Az irathiány 1850-1853-ig pótolható a pestkerületi cs. kir. tanhatóság, 1854-1860-ig a helytartósági osztály általános iratainak VII. fasciculusá^ ból, amelyben oktatásügyi iratok találhatók. 1861 és 1867 között a Helytartótanács IV., felsőbb oktatási osztályához tartoztak a középiskolák tanulmányi, személyzeti, gazdasági és igazgatási ügyei. Jegyzőkönyvek, órarendek, tankönyvjegyzékek, tanrendek, állás- és fegyelmi ügyek találhatók az iratanyagban, amelyről lajstromkönyvet vezettek, tárgy-, személy- és helynévmutatóval. 1862-től nem osztályok, hanem kútfők szerint osztották be az iratokat. A tanhatóság és a helytartótanács ügyiratkezelésének részletes ismertetését lásd Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmus kori levéltár. Bp. 1965. Az 1867-ben felállított Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium iratanyaga, ahol még tükröződő irat előfordulhatott volna, az 1868-1916-os évekből elpusztult, így 1884-1918 között a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár őrizetében levő debreceni Tankerületi Főigazgatóság főigazgatói ügyviteli irataiból pótolható az irathiány. A főigazgatósági iratok 1-2. csomója iktató- és mutatókönyvek segítségével kutatható. A Tanácsköztársaság alatt a gimnázium több tanára aktívan részt vállalt a forradalmi propagandában, amiért a munkáskormány bukása utáni igazoló eljárások során állásvesztésre ítélték őket. Az erre vonatkozó iratokat a Miskolci Tankerületi Főigazgatóság anyagában találhatjuk meg (VI-501/a.). Az 1924-es középiskolai törvény értelmében a gimnáziumok csoportjába került az iskola, ami azt jelentette, hogy továbbra is tanítottak görög nyelvet és irodalmat. Lényegileg változatlanul, ezzel a szervezeti formával érte el az 1945-ös évet, amikor az általános iskola megszervezése, a négy osztályos gimnáziumi forma kialakulása jelentett döntő változást oktatási rendszerében. 1953-ban, a Mikszáth Kálmán Gimnáziummal (korábban református gimnázium) való egyesülése alakította ki mai működési formáját.