Csorba Csaba: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai a kezdetektől 1950-ig - Borsodi Levéltári Füzetek 29. (Miskolc, 1989)

GIMNÁZIUMOK

akik közül négy tanítónő képesítésű. Az irányítás és felügyelet szempontjából a felsőbb leányiskoláknál is különbséget tettek állami, községi, társulati, magán és felekezeti intézetek között. A bevett felekezetek tanintézeteit kivéve az iskolákat a VKM irányította, a közvetlen felügyeletet 1897-ig a királyi tanfelügyelő együtt gyakorolta a miniszteri biztossal; 1897-től 1916-ig egyedül a miniszteri biztos hatásköre a felügyelet, 1916-tól pedig a királyi tanfelügyelőé. A leányok középiskolai oktatása csak a XIX. század utolsó éveiben vett nagyobb lendületet, amikor 1895-ben királyi határozat lehetővé tette a lányok továbbtanulását az egyetemek bölcsészettudományi, orvosi és gyógyszerész karain. Ezért 1896-tól gimnáziumi tanfolyamokat kezdenek szervezni a felsőbb leányiskolák mellett, amelyek pár év leforgása alatt önálló leánygimnáziumokká fejlődtek, de a leányok középiskolai oktatásának reformjára csak 1916-ban került sor, ami az I. világháború eseményei miatt rendeletileg lépett életbe. Az 1916. évi 86.100 sz. VKM rendelet az állami, községi, társulati és magánintézetekre nézve volt kötelező. Megalkotására azért volt szükség, mert az ekkor már több mint 40 éve fennálló felsőbb leányiskolák már nem tudták kielégíteni a megváltozott életviszonyok folytán felmerült szükségleteket és fokozatosan elnéptelenedtek. A lányok inkább a fiúközépiskolákban tanultak tovább, mint magántanulók, vagy az 1901-től leánygimnáziummá alakuló, felsőbb leányiskolák mellett létesített gimnáziumi tanfolyamokon. Ezeket a fokozatosan kialakuló leánygimnáziumokat - mivel a leányok középfokú oktatása felől külön törvény nem rendelkezett - a fiúközépiskolák mintájára szervezték, az 1883:30.tc. alapján. Az 1916. évi rendelet a felsőbb leányiskolát továbbra is fenntartotta, de kibővítette egy 7. évfolyammal, ahol a lányok gyakorlatias képzést kapnak, természettudományokat, háztartási és gyermeknevelési ismereteket is tanultak. A felső leányiskola mellett a leányközépiskoláknak két típusát szervezte meg a rendelet: a leánygimnáziumot és a felső kereskedelmi leányiskolát. Mindhárom iskolatípusnak közös, négy osztályú alsó tagozatot szervezett, így az oktatás csak az 5. osztálytól vált szét. A felső leányiskola elsősorban olyan növendékeket képzett, akik nem készültek kereső pályára. A hétéves tanfolyamot záróvizsgával fejezték be, ami nem volt kötelező. A záróvizsgát tett növendékek továbbtanulhattak a kereskedelmi és színművészeti akadémián, különbözeti vizsgával pedig a ta-