Csorba Csaba: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai a kezdetektől 1950-ig - Borsodi Levéltári Füzetek 29. (Miskolc, 1989)

GIMNÁZIUMOK

nítóképzők negyedik évfolyamán. A rendelei: megengedte, hogy a felső leányiskolák 7. évfolyamai fölé nevelőnőképző osztályt is szervezzenek. A leánygimnázium felső tagozatát - amelynek feladatává tette a rendelet, hogy a fiúgimnáziumokéval azonos értékű általános műveltséget adjon és előkészítsen a főiskolai tanulmányokra - négy éves képzési idővel állapította meg. Ugyanakkor leány-reáliskolák létesítését nem tartotta indokoltnak. A leányközépiskolák az 1916/17-es tanévtől már nem miniszteri biztos, hanem a tankerületi főigazgató felügyelete alá tartoztak. A Tanácsköztársaság alapjaiban átszervezte oktatási rendszerünket. 1919. március 29-én jelent meg a Forradalmi Kormányzótanács XXIV.sz. rendelete a nem állami oktatási intézmények állami tulajdonba vételéről. A Közoktatásügyi Népbiztosság azonnal hozzálátott a legfontosabb tanügyi reformok (vallásoktatás megszüntetése, általános ismeretterjesztő, társadalomtudományi előadások bevezetése) megvalósításához. A tanácskormány bukása után érvénytelenítették annak minden intézkedését és újra életbe léptek az iskolák felállítására vonatkozó korábbi jogszabályok, amelyek 1948-ig maradtak érvényben. Az 1924:XI.tc. a középiskolának már három típusát különítette el: a gimnáziumot és a reáliskolát. Az új reálgimnáziumi forma válik majd dominánssá iskolarendszerünkben. A közös ún. nemzeti tárgyakon (hit- és erkölcstan, magyar nyelv és irodalom, Magyarország történelme, világtörténelem stb.) kívül a gimnáziumot a minden irányú humanisztikus, elsősorban latin-, görögnyelvi és irodalmi tanulmányok; a reálgimnáziumot főleg a latin-, modernr ?lvi és irodalmi; a reáliskolát modern nyelvi és irodalmi, valamint menységtani és természettudományi tárgyak alaposabb oktatása jellemzi. A fennálló középiskolák átszervezéséről ill. típusának meghatározásáról •z állami és királyi katolikus (valamint törvényhatósági, községi, társulati, magán) középiskoláknál a vallás- és közoktatásügyi miniszter dönt, a többi iskolánál a fenntartó hatóság határozott a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával. Hasonló változást jelentett a leányközépiskolák életében az 192é:XXIV.tc. E szerint a leányközépiskolák három fő típusa különül el: a leánygimnázium, leánylíceum és leánykollégium. Mindegyik érettségit adó, nyolc osztályos iskola. Az első kettő továbbtanulás szempontjából egyenlő értékű, hiszen egyetemi és főiskolai tanulmányokat egyaránt lehetővé tesz. A leánygimnáziumban elsősorban a klasszikus latin nyelv és irodalom, a leánylíceumban a modern nyelvek, művészeti tárgyak kerültek előtérbe. A leánykollégium pedig "tekin-