Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

ZEMPLÉN MEGYEI ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETVÁLASZTÁSOK (1861-1910)

tették az előkészületeket a követválasztásra.^ Megalakult a központi választmány és a nyolc választókerület a következő székhelyekkel: Sátoralja újhely Homonna Nagymihály Töketerebes Kirnlyhelmec Olaszliszka Mád Megyaszó A választópolgárok összeírása 1861. február 2B-től március 14-ig tartott, a követválasztás napját pedig március 26-ra tűzték ki. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága Komáromy József első alispán elnöklete alatt bizottságot nevezett ki,amelynek az volt a feladata, hogy a megye hivatalos nézeteit pontokba szedje, hogy azok irányadásul szolgáljanak a megválasztandó képviselőknek,- bár követutasítást a vármegyék már nem adhattak. A bizottság tagjai: Szirmay József másodalispán Cseley János Vitéz Vince esperes Dókus József b.Barkóczy Mihály Oláh Dániel Mezőssy László Liszy Edvárd Matolay Viktor Matolai Etele. A megye hivatalos politikai irányelvei a következők: 1. Az 1848-i IV.t.c. alapján az országgyűlés Pesten tartandó. 2. Mindaddig, míg az 1848-i V. és VII. t.c-ben foglalt, s az ország teljes integritását képező minden területek képviselői az országgyűlésre meg nem hivatnak,3. Addig, míg a magyar felelős minisztérium az ország kormányának élére nem áll -, 4. Addig, míg különösen a pénz- és hadügy tényleg a nemzet kezében nincs, míg az idegen katonaság az országból ki nem megy, a magyar hadsereg be nem jő, s az 1848,-i alkotmányra fel nem eskettetik, és az alkotmány a maga egész terjedelmében vissza nem állíttatik-, 5. Míg V. Ferdinándnak, az ország megkoronázott és még élő királyának, s a Pragmatica Sanctio szerinti utódának a trőnröli lemondása országgyűlésileg nem tárgyaltatik-, 6. Míg az 1848-i törvények védelme miatt külföldre menekülni kényszerült hazánkfiai ellen követett hadi törvényszéki ítéletek meg nem semmisíttetnek, s közinkbe leendő szabad viszszatérhetésük kimondva nem lesz-,