Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

ZEMPLÉN MEGYEI ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETVÁLASZTÁSOK (1861-1910)

7. Míg a koronázási hitlevél a kiegészítendő 1848-i, s többi sarkalatos törvényeink bennfoglalásával az ország jövendő teljes biztosítására ki nem adatik: Addig a koronázás a magyar törvények értelmében meg nem történhetik, és csak ezután lehet hozzáfogni azon tárgyak alkotmányos elintézéséhez, melyeket az 1848-i országgyűlés függőben hagyott: de akkor sem lehet arról sző, hogy az 1848-i alkotmány alapjai, úgymint: a parlamenti kormány, s népképviselet megváltoztassanak, s Magyarországnak a többi osztrák tartományok iránti viszonya más legyen, mint a Pragmatica Sanctio, s az 1790-i és 1825/7-i törvények alapjára fektetett personalis unió kapcsa.^ A megyében a felirati és a határozati párt küzdött egymással. A március 26-i választásokon mindössze két képviselőt választottak meg határozati programmal: a homonnai kerületben Bujanovits Rudolfot, a megyaszóiban Mezőssy Lászlót. Az újhelyi kerületben megválasztott gróf Andrássy Gyula, a terebesiben Molnár József, a nagymihályiban b.Luzsinszky József, a bodrogköziben b.Sennyey Lajos, a liszkaiban Lónyay Gábor, a mádiban Kazinczy Gábor felirati párti képviselők voltak. így Zemplén vármegye előreláthatólag hajlott volna a kiegyezés felé, de az országgyűlést augusztus 21-én feloszlatták. Ennek előzményeként 1861. június 30-án Sátoraljaújhelybe katonaságot rendeltek ki, amely megszállta a vármegyeházát, mivel Zemplén megtagadta az osztrák pénzügyminiszter által 1861-re kivetett közadók behajtását. Sőt Weber Károly alhadnagy a piaristák rendházába kiszorult tanácskozó bizottmány! közgyűlést fegyveres zsandárokkal oszlatta szét. Gróf Andrássy Manó főispán a helytartótanácshoz óvást nyújtott be az erőszakos intézkedések ellen. "A felülről teremtett helyzetet itt lent is P csendes önmegadással tűrni kellett!" Schmerling kiadta a magyarokkal szembeni jelszót:"Mi várhatunk". Amig működött az országgyűlés, a zempléni követek közül szónoklataikkal kitűnt gróf Andrássy Gyula, a képviselőház alelnöke és Kazinczy Gábor. Gróf Andrássy Gyulát később az Ausztria és Magyarország közös viszonyait tárgyaló tizenötös albizottság 9 elnökéül választották. Az országgyűlésre több fiatalembert küldött fel Zemplén vármegye. Az ifjak képzésére fordított költséget olyan befektetés-