Irodalomtörténeti dokumentumok Zemplén levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 26. (Miskolc, 1986)

lyet Martinovics Ignatz Apátúr képzelhetetlen oktalansággal kezde. Ártatlannak találtatott a' gyanúban, de olly tiszteletlenséggel viselte magát, hogy méltónak taáltatott esztendőt tölteni rabságban. Onnan kieresztvén Diurnista volt a' Bankó-Hivatalnál Bécsben, tovább Udv. Concipista a' Finanz-Departementnél . 1 809. Bécsbe jővén Napoleon, 's magyarra kivánván forditani a' maga Magyarok

hoz szóló Proclamatioját, minekutána azt sem Doctor Decsy Sámuel sem Prof. Márton József Urak fordítani nem akarták, a' Franczia Status-Titoknok Marét, Bassanoi Herczeg azt tudakozá Prof. Mártontól, ha Bacsányi Bécsben van é? 's minekutána Márton llr állítva felelt a' kérdésre, a' Herczeg (Marét) azonnal hivatá Bacsányit, 's ez a' Proclematiot kész vala forditani, 's lefordította. Marét Kufsteini fogságából ismerte Bacsányit. Tudniillik ott szomszédok valának a' Vár' tornyában, 's a' falon kopogva a' beszéd betüjit ismerkedtekmeg egymással. Bacsányi Párizsba ment. Ott sem vala megelégedve, dölyfének semmi sem vala elég. Azt hitte, hogy a' Proclamatio lefordítása miatt nagy úrrá teszik ott. Most tehát Napoleon ellen küldözget híreket szerte széllyel, 's midőn seregeink 1814. Párizsba bementek, kiterjesztett karokkal ment eleikbe. Vason hozatott Bécsbe, 's a' Brünni várba szenvede uj fogságot. Onnan Linzbe delegáltatott, eltiltva, hogy onnan kilépni ne merjen. Onnan adá-ki a' Faludi Ferencz magyar verseit ujobban. Kazinczy Ferenc. Ismertem az embert 1787 olta. Akkor Kassán Practizált a' Kamaránál mint Cancellista. Mindenütt csinált bajt magának. Eggyütt v a lánk fogva Budán 1795. Ott is mindég veszekedett azokkal, a' kiket szelídekké.kellett volna csinálni maga eránt." A nádori körlevelet a megyei közgyűlés 1B10. április 13-án olvasta fel. Kazinczy megjegyzéseit keltezés nélkül, de 1824 és 1826 között tehette, mikor Zemplén vármegye levéltárában dolgozott, és kezébe került az irat. Az iratot közölte Hőgye István: Irodalomtörténeti Közlemények 1968. 4.sz. 456457.