Irodalomtörténeti dokumentumok Zemplén levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 26. (Miskolc, 1986)
BATSÁNYI JÁNOS (1763-1845) Költő, a magyar politikai líra megteremtője. Az Orczy család nevelője, 1785től a Kassai Kamarai Igazgatóság hivatalnoka. Itt ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Oáviddal, akikkel közösen megalapítják és megindítják a Magyar Múzeum c. folyóiratot. Kazinczyval kezdettől elvekben különböznek, útjuk hamar különvált. A franciaországi változásokra c. verséért a Martinovics mozgalom kapcsán őt is elfogták, bebörtönözték. Bátor magatartása és későbbi versei, francia kapcsolatai miatt a politikai rendőrség nyilvántartotta. A napóleoni kiáltványt ö szövegezte és fordította le, mely a magyarok elszakadására hívja fel a figyelmet. E kiáltványért adták ki ellene az elfogató parancsot, melyre Kazinczy véleményét írta. 16. 1810. április 6. Buda Batsányi János elfogatására kiadott körlevél, melyet József nádor küldött meg Zemplén vármegyének; a latin nyelvű parancs magyar fordítása: "Főtisztelendő, Tisztelendő, Tekintetes, Nagyságos és Méltóságos úgyszintén Nemes és Nemzetes Urak! Bacsányi János korábban udvari fogalmazónak ide csatolt személyleírását, aki az elmúlt 1809. évnek november havában, feleségének elhagyásával Bécsből eltűnt és valószínű, hogy a francia hadsereghez szegődött, a fentebb címzett uraknak, kegyes királyi parancsból azért küldöm meg, hogy a megnevezett Bacsányi Jánost, ha esetleg Magyarországon rejtőzködne a maguk vidékén nyomoztassák és ha elfognák nyomban tartóztassák le, ugyanakkor pedig nékem késedelem nélkül tegyenek jelentést róla. Egyebek b en tart ti s egészséget kívánva maradok a fentebb címzett Uraságtoknak jóakarója József nádor. Budán 1810. április 6.-án." A csatolt személyleírás fordítása: "Bacsányi János, korábban udvari fogalmazó, 48 éves, katolikus, magyarországi születésű, magas termetű, arca sárgás-fokote, orra hosszú, szabályos, szemei feketék, fogai fehérek, jóállásúak, haja - melyet elöl levágva, hátul tekercsbe fonva viselt - már 5szülni kezd, sarkantyús magyar csizmában jár, sötétkék nadrágot, ugyanolyan szinü kaputrokkot, általában kekek kalapot visel, ünnepi vagyis : ?ála öltözéke azonban fekete magyar ruha és háromszögletű kalap.. Tekintete és egész megjelenése dölyfös. Felesége született Baurnberg, Bécsben." Az iratra Kazinczy Ferenc az alábbi észrevételeket írta: "Tapolczai születésű, a' Balaton mellől. Születése nem Nemes. Tiszttartó' fija, színe sárgásán fekete, mint a' Czigányé. Fogva volt Budán 1794. ex suspicione Criminis laesae Majestatis, mely-