Dongó Gyárfás Géza (szerk.): Adalékok Zemplén-vármegye történetéhez
Zemplén történetének kutatása és az Adalékok
történt, melynek tulajdonosa a lap indulásakor Éhlert Gyula gyógyszerész, akinek Szent Antal gyógyszertára Sátoraljaújhely főterén (Széchenyi tér) állt, reprezentatív szecessziós épületben. Zemplén vármegye társadalmának meghatározói az Adalékok indulásának időszakában még mindig a nagybirtokosok. Az országos átlagnál lényegesen magasabb a nagybirtok aránya: a vármegye területének több mint a felét tette ki (50,4 H). A középbirtok 16 \, a kis- birtok 29,2 %, a törpebirtok 4,4 \. Számottevő ipar nem volt a vármegyében. A nagyipart a sátoraljaújhelyi dohánygyár és a szerencsi cukorgyár képviselte. Jellemző, hogy a millenneumi vármegye monográfiában (Borovszky Samu szerkesztésében) "ipar" fejezetet nem is találunk. A nagybirtokos családok kastélyaiban gazdag könyvtárak mellett ott találjuk a családi levéltárakat is. A vármegye legjelentősebb nemes családai a XIX. század végén a következők: Andrássy-család Bánó-család Barkóczy-család Bernáth-család Bodnár-család Bónis-család Boronkay-család Bretzenheim-család Buttkay-család Bydeskuthy-család Demjén-család Oienes-család Dobos-család Doby-család Dókus-család Eperjessy-család Evva-család F erenczy-család F ischer-család Füzesséry-család Kazinczy-család Képes-család Klobusiczky-család Lánczy-család Lónyay-család Madarassy-család Máriássy-család Matolay-család Meczner-család Molnár-család Orosz-család Payzsoss-család Pintér-család Puky-család Sennyey-család Szemere-család Szent-Ivány-család Szerdahelyi-család Szirmay-család Sztáray-család Tarczali-család Thuránszky-család Vay-család Vécsey-család Vladár-család Waldbott-család Wiczmándy-család 170