Dongó Gyárfás Géza (szerk.): Adalékok Zemplén-vármegye történetéhez
Zemplén történetének kutatása és az Adalékok
A Wiczmándyak butkai kastélyukban, a Lónyayak Deregnyőn, a Szent- Iványak Málcán őrizték többek között levéltárukat. Elszórt kisebb- nagyobb közléseket nem számítva, nagyobb okmányközlésre csak a Sztá- rayak levéltárából került sor: két kötetben jelentek meg a családi levéltárban őrzött oklevelek 1457-ig bezárólag 1887/89-ben. A harmadik kötet anyaga kéziratban maradt, ebből csak részleteket publikált Nagy Gyula. Az Adalékok éppen a családi levéltárak hozzáférhetővé tételét és értékes dokumentumaik kiadását szorgalmazta egyebek mellett. Az Adalékok munkatársi bázisát és egyben olvasótáborát a vármegyének egy viszonylag szűk értelmiségi rétege alkotta, alkothatta: a tanárok-tanítók, a közigazgatás tisztviselői, a jogászok, orvosok, mérnökök, papok, újságírók, egyes földbirtokosok s mellettük a fő- és középiskolai diákság. Sátoraljaújhelyen a történeti kutatás alapbázisát természetszerűleg a vármegyei levéltár jelentette, ahol a fölevéltáros mellett egyetlen raktári-adminisztratív segédhivatalnok állt rendelkezésre, mint országosan mindenütt a vármegyei levéltárakban. A levéltár szakkönyvtárában csak a törvénygyűjtemények, a legalapvetőbb kézikönyvek voltak meg, s ezek mellett más törvényhatóságoktól tiszteletpéldányként megküldött akkoriban megjelenő történeti monográfiák. A piaristák könyvtára (a gimnáziumhoz kapcsolódóan) még az 5 000 kötetet sem érte el, a kaszinó könyvtára félezer kötetes volt. Ezzel szemben a sárospataki kollégium könyvtára ekkor már 56 000 kötetes, s mellette gazdag érem- és régiségtár. A leleszi premontrei kolostorban (a rendet 1802-ben állították vissza, s kapta a meg a rendházat) 5 500 kötetes könyvtár volt a gazdag hiteleshelyi levéltár mellett. Homonnán az állami felsőkereskedelmi iskola, amelyet 1876-ban alapítottak, 2 600 kötetes könyvtárral és régiség- ill. éremgyűjteménnyel rendelkezett. A kaszinó könyvtára 1 200 kötetet számlált. Az imregi minorita rendház, a sztropkói ferences kolostor, a varannói olvasóegylet vagy a nagy- mihályi kaszinó könyvtára egyenként és együttesen véve is az előbbiek mellett jelentéktelennek számított. A főúri kastélyok némelyikében - pl. a homonnai vagy a tőketerebesi Andrássy-kastélyban - jelentős könyvtár volt, ezek a kívülállók számára lényegében hozzá- férhetetlennek számítottak. Sárospatakon a református egyházkerületi és főiskolai levéltárat 171
