Tóth Péter - Barsi János: Borsod vármegye statutumai 1578-1785 - Borsodi Levéltári Füzetek 23. (Miskolc, 1989)

A továbblépés feltétlenül indokolt. Miskolc tekintetében annál is inkább, mert nagyszabású történeti monográfiájának elkészítése - hosszas vajúdás után - ismét napirendre került. Csakhogy mivel Miskolc a feudális korban a Borsod megye joghatósága alá tartozó mezőváros maradt mindvégig, ezért Borsod vármegye valamennyi feudális statútumának összegyűjtése és kiadása sem maradhat el, hiszen a megyei szabályrendeletek Miskolc ra is érvényesek voltak! Kétségtelen, hogy a Miskolchoz legközelebb eső szabad királyi város, Kassa jogalkotásának ismerete sem lehet közömbös, ha tásának vizsgálata elengedhetetlen. Az sem lehet vitás, hogy a mai megye helytörténeti kutatása nem nélkülözheti a zempléni és a gömöri valamint a tornai statutumalkotás emlékeinek ismeretét sem. Természetesen az egyes mezővárosok statútumainak öszegyűjtése a térségből szintén meg nem kerülhető feladat. Előbbi felsorolás alighanem érzékelteti, hogy még évekig tartó szívós feltáró munka áll előttünk. Természetesen a statútumok közzétételével a kutatás nem zárul le. A jogalkalmazás vizsgálata még nagyobb erőket és tetemes időt igénylő feladat. Amikor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban a Miskolc városi és a Borsod megyei statútumok gyűjtése megkezdődött, akkor még nem indult meg az az országos program, amely célul tűzte ki a megyei jegyzőkönyvek teljes anyagának regesztázását, egyelőre 1600-ig terjedően. Ez utóbbi gyűjtés, amely országos kiadványsorozat megjelentetését is eredményezi, kétségkívül jelent némi átfedést. Csakhogy például Borsod esetében az 15781600 közötti statútumok száma mindössze 23, s jelen kötet ezeken kívül több mint négyszáz további, 1601-1735 között keletkezett statútumot tartalmaz! A minimális átfedés annál kevésbé támadható, mert a hatalmas mennyiségű megyei anyagból a XVI. század utolsó évtizedére vonatkozó jegyzőkönyvi bejegyzések köztük a statútumok - regesztái feltehetően csak a kiadványsorozat fél évtized múlva megjelenő köteteiben kaphatnak helyet. Miskolc vonatkozásában a városkönyv első kötete 1600-ig terjedő része teljes szövegű közzétételét láttuk fontosnak /s a közeljövőben ez is napvilágot lát/. Itt az átfedés mindössze 13 esetet jelent, azaz elhanyagolható. A városkönyvek