Tóth Péter - Barsi János: Borsod vármegye statutumai 1578-1785 - Borsodi Levéltári Füzetek 23. (Miskolc, 1989)

STATUTUMALKOTÁS BORSOD VÁRMEGYÉBEN Régi közhelyként szokás emlegetni, hogy a magyar "jogász­nemzet". E mondást látszik alátámasztani az, hogy régi könyv­kiadásunk tekintélyes hányadát jogi tárgyú könyvek jelentet­ték /törvénygyűjtemények, törvénymagyarázatok, jogelméleti­jogfilozófiai munkák s kisebb számban jogtörténetiek is/. Mindazonáltal jogemlékeink közreadása tekintetében még ma is nem csekély az adósságunk. Országos érvényű jogforrásaink új, kritikai közreadása is vontatottan halad, de még nagyobb az elmaradás a megyék és ennél kisebb közigazgatási egységek és jogalkotási lehetőséggel felruházott testületek vonatkozásában. A múlt század végén dr. Kolosvári Sándor és dr. Övári Kele­men tiszteletet parancsoló szervező munkája révén ugyan megje­lent egy monumentális kiadvány /A magyar törvényhatóságok jog­szabályainak gyűjteménye/, azonban ez csak szemelgetés volt a gazdag anyagban. Annál is inkább sajnálható, hogy e munkának hosszú ideig nem volt nagyobb arányú folytatása, mert az akkor még fellelhető források jelentős része azóta elpusztult, vagy nehezen hozzáférhetővé vált. Legkevésbé a megyei anyagban kö­vetkeztek be pusztulások, annál többet vesztettek az egykori mezővárosok, falvak, céhek. Anélkül, hogy országos általánosító helyzetképet adnánk, elegendő, ha arra utalunk, hogy Borsod vármegye mezővárosai közül Miskolcon kívül csak Szendrő, Sajó­szentpéter és Mezőkövesd rendelkezik számbavehető /többnyire töredékes/ anyaggal. Abaúj jelenleg Magyarországhoz tartozó ré­szén csak Göncnek maradt - töredékes - anyaga. Zemplén tekin­tetében jobb a helyzet, de az egykori nagyhírű hegyaljai váro­sok levéltárai is megtizedelődtek, az egyetlen Sárospatakot kivéve. A múlt századi magyar historikusok körében kétségtelenül erőteljes volt a jogtörtétneti irányultság, amely napjainkhoz közeledve meglehetősen, mondhatni aggasztóan csökkent. Még el­szomorítóbb a helyzet, ha a jogalkotást és a jogalkalmazást egyetlen, megbonthatatlan egységként vizsgáló kutatás eredmé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom