Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)

Bevezetés

BEVEZETÉS Magyarország történetének az 1820-as évek közepétől az 1848-as forradalomig tartő szakaszát nevezi a történetírás reformkornak. A korszak legjellegzetesebb politikai eseményei az országgyűlések voltak. A magyarországi reformkor nem volt elszigetelt jelenség, az európai történésekbe szervesen illeszkedett. Az események megítéléséhez az 1814. évi bécsi kongresszusig kell visszanyúlnunk. Napóleon bukása az európai nagyhatalmak szem­pontjából nem jelentette a végleges megoldást, újrarendezésre volt szükség. A bécsi kongresszus volt hivatott arra, hogy megteremtse az új határokat s ezeken a határokon belül visszaállítsa az 1792 előtti uralkodó házak hatalmát. Ezek az uralkodó házak kötötték meg 1815-ben a Szent Szövetséget, a szolidaritás és a kölcsönös védelem szövetségét. Európa társadalmaiban a feudalizmussal szemben érlelődő elége­detlenséget a francia forradalom és a napóleoni kor eszméi formába öntötték. Ez az elégedetlenség újra éled és egyre erősödik, aho­gyan nyilvánvalóvá válik, hogy a bécsi kongresszus és a Szent Szö­vetség a feudalizmus újraélesztésére és megszilárdítására törek­szik . A bécsi kongresszus elképzeléseivel szemben a társadalmak szé­les rétegeiben kialakul és tért hódít a liberalizmus és patriotiz­mus. A modern polgári liberalizmus a személyes szabadságnak tekin­tett vallás-, sajtó- és szólásszabadságot, a jogegyenlőséget hir­deti, ennek megvalósulási területe az alkotmányos állam melynek a- lapja a parlamentalizmus. Mindezek fontos velejárója a gazdasági élet szabadsága. A liberalizmushoz szorosan kapcsolódik a patrio­tizmus az önálló nemzetállam gondolata. A polgári liberalizmus és patriotizmus a feudális gazdasági rendet alapjaiban veszélyeztette, a nemzetállamok kialakítására irányuló törekvések pedig az európai uralkodó házak poziciéit rendítették meg. A régi rend híveinek így megoldatlan feladattal kellett szembenézniük ; bel- és külpolitiká­ban egyaránt a legbrutálisabb intézkedésekhez folyamodhattak csak. Az abszolutizmus erőszakkal párosuló restaurációja Magyarorszá­gon az 1810-es évek elején még nem volt látványos. A magyar rendek V

Next

/
Oldalképek
Tartalom