Hőgye István: Kossuth Lajosra és családjára vonatkozó iratok Zemplén vármegye levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 20. (Miskolc, 1981)
- VI il Sátoraljaújhely város tűzoltóságának megszervezésében szerei dome ke t, bár életrajzírói eltúlozták ezt a tevékenységét, rudomásunk van arról, hogy I828-I831 között br. V'érsey Pál : , gr ól Szapáryné, gróf Csáky Juliánná, Marsehalkó József, az fkndráss terebesi uradalmának ügyvédje, több perben sikeres ügyvivi Az I83I. január 2h-± megyei közgyűlésen a zempléni eJ ! szószólójaként élesen birálta a megye két országgyűlési követéi akik nem a közakarat szerint szavaztak az országgyűlésen a kormány katonai létszámnövelése és adóemelése ellen. 1nnek a közgyűlésnek a jegyzőkönyve hiányzik, ám Kazinczy lerene levelezési /XXI.k. 457.0./ megőrizte - természetesen Kazinczy szemszögé!" Kossuth Lajosnak ezt a szereplését : "... Felkele Kossuth Lajos, s oily tűzzel, mintha kezében volna a zendités szövétneke, két kezét két csipejére rakván... mint egy dühre gyn ladt (at i Una... képzelhetetlen vakmerőséggel tartá beszédét..." Az 1831-es év volt Kossuth Lajos zempléni szereplésének jelentős időszaka. A megyegyűlésen azok is felfigyeltek rá, akik addig alig vagy egyáltalán nem ismerték. Ez évben alakult meg a "zempléni kaszinó társaság", s a szervezésben, az alapszahály kidoigozásában Barta István nagy szerepet tulajdonit. Kossuthnak, nagyobbat a valóságosnál. Tény, hogy az alapitó tagok között volt, de az alapszabály-alkotás Balásházy János és Kazinczy Ferenc fő érdeme. I83I. június 28-án az "Epekórságot Elhárító Bizottmány" főfelügyelőjének választotta meg Kossuth Lajost öt társával egyűtt. E bizottmányban az ő feladata a "Veszteglő Intézet felvigyázása s a halottak eltakarittatása" volt. Ebben az áldozatos, veszélyes, emberfeletti nagy és háládatlan munkában még jobban megismerik, sok barátot, tisztelőt, - de ellenséget is szerez, A munkája lényegét, nehézségeit, veszélyességét, Kossuth fáradhatatlan munkabírását, emberségét, igazságérzetét az iratok jól tükrözik. Hatalom volt a kezében és ezt a rend fenntartására, a város közössége érdekében, a köz javára használta fel, kivételt nem tett sem a kéményseprő, sem Wiczmándy prépost esetében. Az ellenszegülőket, mint a 114. regeszta mutatja, akik az őrség munkáját megnehezítették, gátolták, megbüntettetni kérte. A Kossuth-életrajzirók általában eltúlozták szerepét a paraszt lázadás vonatkozásában, vagy úgy, hogy túlhangsúlyozták a paraszt lázadással szembefordulását, vagy a ténylegesnél nagyobb rokon-
