Hőgye István: Kossuth Lajosra és családjára vonatkozó iratok Zemplén vármegye levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 20. (Miskolc, 1981)

szenvét mutatták ki a lázadókkal kapcsolatosan. A valóság az, hogy mint a terebesi uradalom ügyvédje, kérte a jobbágyok által elkövetett kártételek megvizsgálását és a büntetést. Maga is részt vett olyan büntető törvényszéki ülésen, ahol "elrettentő példát hoztak", de levonta a tanulságokat és később az országgyűlési jobbágyvitákban ezeket felhasználta. Az 1831-ben elvégzett nagy feladatokkal Kossuth zempléni pályafutásának csúcsára ért: egyrészt népszerű, ismert, megbecsült, köztiszteletben álló ember lett, másrészt megjegyzett, megfigyelt, kellemetlen, sokaknak nem-tetsző. Ellenségei - főleg Dókus László alispán - felhasz náltak ellene minden apró-cseprő dolgot, hogy befeketítsék, elvegyék jó hirnevét, népszerűségét Sátoraljaújhelyben. Az ellene indult támadásoknak elinditója a politikai ellentétek mellett a személyeskedő ellenségeskedés volt. Egy év alatt többször szembekerült a megye hatalmasaival, a követek megtámadásakor Vay Miklóssal és széles baráti körével, a kolera idején erélyes intézkedései miatt Wiczmemdy préposttal, a megsértett megyei vezetéssel élükön Dókus alispánnal. Lehetőséget kerestek a visszaütésre. Alkalom kínálkozott erre, mikor Róth Izsák terebesi kereskedő bepanaszolta, hogy Reviczky János árváinak boreladásakor Kossuth őt megkárosította. A vizsgálatnál a megyei kiküldöttek azt bizonyították, hogy Kossuth "hűtlenül kezelte" az árvák vagyonát, boraikat értéküknél olcsóbban adta el, magának hasznot húzva belőle. Kossuth Lajos öt oldalas védőiratában visszautasította a vádat. Ám kisebb-bagyobb összegű adósságai miatt vagyonát igy is lefoglalták, hiszen az érvényesülni akaró fiatal táblabiró-ügyvéd sem vonhatta ki magát a kor és társadalmi osztály szórakozásaiból életéből. Anyagi helyzete zilált lett, mert nemcsak önmagát, de szüleit és leánytestvéreit is neki kellett eltartani és ő szívesen vállalta ezt a fiúi, testvéri kötelességet. Erre utalnak a Chontó és Otskay-féle per adatai, amikor apja adósságait magára vállalta, vagy apjának Zala vármegyéhez irt levele és a megyei közgyűlés határozata: "...Kossuth Lajosnak, ki elaggot attyát, anyát, testvéreit maga szorgalma és fáradsága által táplálta, elfogatásával minden gyámolától megfosztva... a család" ezer forint segélyben részesitik. /181. számú regeszta./ Noha a Reviczky árvák ügyében Kossuth Lajos tisztázta magát, mégis az ellene megindult személyes hajsza, anyagi helyzetének