Hőgye István: Kossuth Lajosra és családjára vonatkozó iratok Zemplén vármegye levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 20. (Miskolc, 1981)

romlása, a Szapáry-birtok ügyészi állásának elvesztése, Sátoraljaújhely város "ügyinek vitelétol megfosztása", a jövedelmet adó közmegbizatások elmaradozása arra késztették, hogy ha alkalom kínálkozik távozzon a városból, a megyéből. Az 1832-es országgyűlésre Pozsonyba pártfogója, Vécsey Pál báró - a zempléni ellenzék egyik vezére - képviseletében került. Zemplén vármegyében maradt barátai Lónyay Gábor, Soós János, Sennyey Károly anyagi segitséget is adtak Kossuth Lajosnak, cserében csak azt kérték, hogy tudósitsa őket az országgyűlésről, annak eseményeiről, a vitákról, az eredményekről. A kezdeményezésből született az Országgyűlési Tudósítások, amely meghozta országos hiraevét, barátokat és ellenségeket szerzett számára. Mivel hirneve újságírói, tudósitói minőségében lett, nem akart erről lemondani az országgyűlés befejezése után sem. Sok barátja és több vármegye képviselője, törvényhatósága megkérte, megbizta, hogy folytassa a megkezdett tudósításait, mégpedig a törvényhatóságok üléseiről. A kormányszervek azonban megakadályozták a Törvényhatósági Tudósitások terjesztését, a lapot betiltották, Kossuthot pedig bebörtönözték. Kossuth La.jos ekkorra már fontos és nagyon népszerű ember lett, bizonyítják a törvényhatóságok Zala, Pest, Nógrád, Borsod, Zemplén egybehangzóan lelkes, pártfogó feliratai ügyében, személye akkorra összefonódott a reformkori nemzeti mozgalommal. Kossuthnak Zemplén vármegyéhez irt panaszos leveleiben, de más megyékhez Írottakban is nem az egyéni, hanem a nemzeti érdekek háttérbe szorulását félti és bátor hangon emel szót a törvénysértések, az egyéni - nemesi - szabadság korlátozása ellen. Mig körülötte nagy, országos viták, politikai szócsaták folynak, Zemplénben, szülőmegyéjében, főleg Sátoraljaújhely városban őt magát és szüleit kicsinyes, apró dolgokkal keseritik. Adósságait megpróbálják "behajtani", apját a Kossuth-árvák felújitott perében elmarasztalják, újhelyi vagyonukat "zár alá veszik". Az országos nagy igazságkeresésben azonban Zemplén vármegye is Kossuth Lajos mellett áll, más megyékhez hasonlóan pártfogolja a Törvényhatósági Tudósitások megjelenését, bőrtokból való szabadulását. Elvbarátai, főleg Lónyay Gábor és Kazinczy Gábor ezekben az időkben, majd az l840-es években mellette szólnak, Kazinczy Gábor Kossuth Pesti Hirlap-jának állandó zempléni tudósitójaként