Borsod-Abaúj-Zemplén megye történeti helységnévtára 1870-1983 - Borsodi Levéltári Füzetek 16-18. (Miskolc, 1983)

ÚTMUTATÓ A HELYSÉGNÉVTÁR HASZNÁLATÁHOZ

jelzése mellett közöljük a körjegyzőségi székhelyet is; amenynylben a székhely község neve - a Községi Törzskönyvbizottság munkája során megváltozott, az I873. évi névváltozathoz = jellel csatlakoztattuk a Községi Törzskönyvbizottság által megállapított nevet. A kapitalista kori joggállás változásokat követik 195O. kezdőévszámmal a tanácsok jogállás változatai, végső adatként az 1982. január l.-i állapotot rögzítettük. A határontúli községek jogállásra utaló adata csak a községek magyarországi történetére vonatkozik. Amennyiben az I938. évi visszacsatoláskor változás nem történt az adatokat nem ismételtük meg, a változást azonban jeleztük. Az 5. pontban a településekhez tartozott vagy tartozó lakotthelyeket soroljuk fel. A lakotthelyek esetében is a kielégitő adatközlés az lett volna, ha a lakotthelyek változásait is évszámokhoz kötötten adja meg kötetünk. A gyűjtés során bebizonyosodott, hogy az ilyen adatsor munkaigényessége nem áll arányban használhatóságával. A felhasználók igényeit is szem előtt tartva igy a felhasznált helységnévtárak lakotthely adatait betűrendben közöljük, nem jelezzük azonban azt az időtartamot, amely alatt egy adott név szerepel a névtárakban. Elhagytuk a lakotthelyek felsorolásából a vasúti őrházakat, megállóhelyeket, Miskolc esetében a külterületi utcákat, cigánytelepeket, erdészházakat stb. Amennyiben egy lakótthely bizonyíthatóan két vagy több névváltozattal is szerepelt, a változatokat =jellel összakapcsolva közöljük. A határontúli területek lakotthely adatait a csehszlovák helységnévtárból nem vettük át még abban az esetben sem, ha magyarnyelvű a névváltozat, vagy azonosítható a területen korábban szereplő magyar névváltozattal. A 6. pontban a települések lélekszám adatai találhatók. Az összehasonlításul szolgáló évszámok kiválasztásánál elsődleges szempont az volt, hogy a népszámlálások válogatott adatait közöljük, elsősorban azokat, melyek a történelmi sorsfordulók miatt jellemző változásokat tükrözhetnek. A határontúli részek 1938. évet követő adatai nem azokból az évekből származnak, mint a magyar területekéi, ennek oka, hogy más időpontokban volt a népszámlálás. A lélekszám adatok esetében a gyűjtő munka során sok problémával kellett szembenézni. Az egyik alapprobléma, hogy valamennyi történeti, statisztikai feldolgozás a községek jelenkori állapotát figyelembe véve közli az adatokat, igy az összevont helységek lakossági adatai egy számadatként szerepelnek még