Borsod-Abaúj-Zemplén megye történeti helységnévtára 1870-1983 - Borsodi Levéltári Füzetek 16-18. (Miskolc, 1983)
ÚTMUTATÓ A HELYSÉGNÉVTÁR HASZNÁLATÁHOZ
vkor i s, ha a kiadványban korábbi évek adatát is közlik összehasonlításul. Kiadványunkban minden esetben a népszámláláskor fennállott állapotban és nagyságrendben közöljük az adatokat, ez öszszességében nem okoz összegszerű eltérést, az egyesitett községek adatait összadva a történeti feldolgozásokban szereplő adat lesz a végeredmény. A lélekszám adatok közlésének azonban van egy másik problémája is. A községi határién sések folytán nemcsak egyes községeket, de azoknak egy-egy darabját is elcsatolták, s ezeken lehetett külterületi lakosság is. A történeti feldolgozásoknál a kutatók ez esetben is hasonló elvet követtek, mint a fentiekben emiitettük, a jelenkori területre vonatkoztatva számolták ki a lakossági adatot. Kiadványunkban minden esetben az adott év helységnévtárának adatát igyekeztünk közölni, igy állhat elő az a helyzet, hogy a "Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabbkori adattára" cimü kiadvány statisztikai adataival összehasonlitva az egyes községeknél nem egyeznek meg az adatok. A 7. pont a különleges megjegyzések^rögzítésére szolgál. Első helyen az országhatár rendezések időpontját közöljük, a Csehszlovákiához tartozás időpontját mindkét esetben "Cs" jelzéssel, A második helyen a település történetében fontos szerepet játszó egyesitéseket esetleg összevonásokat, új község alakulását tüntetjük fel a helységnévtárakban általánosan használt formában: a jogutód nevét nagy betűkkel irva. A határontúli települések esetében is közöljük az összevonások adatait, a közlés módja azonos a fentebb emiitetekkel, azzal a kiegészitéssel, hogy az idennyelvü név után zárójelben közöljük a magyar megfelelőjét. Amennyiben az egyesités új községnév adással is járt, ezt a zárójeles magyar név hiánya jelzi. Ilyen esetekben az új község 1977. évi nevét külön címszóban az abc megfelelő helyén közöljük. Az adatsorok összeállításánál igyekeztünk figyelembe venni a történeti kutatás mellett a közigazgatásban dolgozók érdekeit is. A szerkezet kiválasztásánál figyelembe vettük az országos helységnévtárak szerkezetét, hogy ezzel is könnyítsük kiadványunk használóinak munkáját. Az országos helységnévtárak adataihoz képest néhány adatsort elhagytunk. Elmaradt az anyakönyvi kerületek megjelölése, változásuk jelzése, abból az okból, hogy az anyakönyvi munkát végzők számára a szükséges kimutatások elkészültek, a történeti kutatók számára pedig ez az adat nem túlzottan lényeges. Hasonló meggondolásokból elhagytuk a törvénykezési beosztás jelzését is, mint ahogy a legújabb országos helységnévtárak is teszik. Nem lát-
