Borsod-Abaúj-Zemplén megye történeti helységnévtára 1870-1983 - Borsodi Levéltári Füzetek 16-18. (Miskolc, 1983)

KÖZIGAZGATÁSTÖRTÉNETT ÁTTEKINTÉS

yobb változása, hogy Trianont követően 1923-ban Borsod vármegyét ogyesxtettók a csonka Gömör ós Kishont vármegyével, majd 1938ban az egyesült megye ismét két különálló törvényhatósággá alakult. Porsod vármegye járási beosztása az egyesités előtt már állandósult; 1873-ban a járások száma négy; miskolci, egri /neve mezőkövesdi já- • rúsra változott/, szentpéteri, szendrői járás /neve edelényi járásra változott/. A járások száma 1884-ben a miskolci járás alsó szakaszából alakult mezőcsáti járással bővült, majd 1885-ben a szentpéteri felsőjárásból alakult ózdi járással állandósult. Az 1938-ben ismét üttálló Borsod megye még egy járást hozott létre 1940-ben; a mezőkeresztesi járást. Területkiigazitás /egyes községek átcsatolása révén/ Horsod vármegyében is több izben történt, bár nem érintett olyan nagy területeket, mint Abaúj-Torna vármegye esetében. l88l-ben Zemplén vár megyéből Külsőbőcs község került a vármegye igazgatása alá, 1884-ben Borsod vármegyéből Abaúj-Torna vármegyéhez csatolták Szentjakab községet, Heves vármegyéhez pedig Felsőtárkány községet. A megye járási beosztása az egyesités időszakában sem változott. Némi területváltozást jelentett az 1938. évi rendezés, amikor a volt Gömör és Kishont vármegyei Hangony, Susa, Szentsimon községek megmaradtak Borsod megye fennhatósága alatt. Az 1945. évi ideiglenes rendezés Borsod megye igen nagy részét érintette; ebből jelentős csak a Heves megyéhez elcsatolt rész, tekintve, hogy ez az elcsatolás Borsod-Abaúj-Zemplén megye megalakításakor ténylegesen is megtörtént. Gömör és Kishont megye történetében a legjelentősebb állomás 1802; ekkor egyesíti az 1802: 9. tc. Gömör és Kishont vármegyét. Az egyesités ebben az esetben sem előzmény nélküli, akárcsak Abaúj-Torna esetében; II, József uralkodása alatt egyszer már végrehajtották az egyesítést. Gömör és Kishont vármegye esetében a közigazgatás történetének érdekes eseménye volt, hogy a vármegyei székhely rangjáért két város is vetélkedett: Pelsőc és Rimaszombat; a győztes végérvényesen 1883-ban Rimaszombat lett. Gömör és Kishont vármegye területe vonarkozásában is változást jelentett az 1882. év; Abaúj és Torna megyék egyesítésével egyidőben a rozsnyói járás területéhez csatolták DernŐ, Hárskút, Barka, Borzova és Szilice volt Torna megyei községeket. Gömör és Kishont megye területét is érintette az ország határainak változása, olyannyira, hogy önmagában nem lett életképes, igy került sor 1923-ban Borsod vármegyével való egyesítésére, majd az 1938-1944-ig tartó önálló élet után 1945-ben ismét, mig végül 1950ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe olvadt bele. l8?3-ban Gömör és Kis-