Borsod-Abaúj-Zemplén megye történeti helységnévtára 1870-1983 - Borsodi Levéltári Füzetek 16-18. (Miskolc, 1983)

KÖZIGAZGATÁSTÖRTÉNETT ÁTTEKINTÉS

- XT hont vármegye öt járása a következő: rimaszécsi, tornaijai, rozsnyói, rimaszombati, nagyrőcei járás. A járásokkal kapcsolatos változások közül elsőként meg kell emliteni, hogy a rimaszécsi járás székhelyét 1885-ben Feledre helyezték át, majd 1913-tól a járás neve is feledi járás lett. A járások száma a későbbiekben növekedett. 1900-ban megalakult a garamvölgyi járás, majd 1910-ben a tornaijai járás egy részéből a putnoki járás, 1913-ban pedig a ratkói járás. Az egyesités időszakában 1923-I938 között, a volt gömör és kishont! járások száma és területe változatlan maradt, nem számitva a határontúli részeket. 1938-tól az önálló megye felügyelete alatt működött négy járás: a putnoki járás; a Borsod megyéhez csatolt Hangony, Susa, Szentsimon és TJraj községek kivételével, a rimaszombati járás; a törvényes rendelkezés ellenére feledi járás néven, a rozsnyói járás, a tornaijai járás. Zemplén vármegye közigazgatási beosztása változott a legtöbbet. Területét első izben l88l-ben érintette a rendezés; hozzá csatolták Abaúj vármegye egy részét; Alsóregmec, Felsőregmec, Kisbányácska, Kiskázmér, Mátyásháza, Mikóháza, Vily, Biste, Felsőgolop községeket. Az előbbieken kivül területe növekedett a Sáros vármegyéből átcsatolt Sandal, Boksa, Bukóc, Sztaskóc, Dricsna, Vladicsa községekkel és az Ung megyéből átcsatolt Izbugya községgel. Zemplén vármegyéből ugyanakkor Borsod megyéhez csatolták Külsőbőcs községet, Sáros vármegyéhez pedig Tapolybisztra, Tapolyhermány, Fias, Micsák, Kobulnyica, Györgyös, Reménye, Proszács, Mátyáska, Vavrinc, Oroszvolya községeket. Az I884. évi rendezéskor Zemplénhez csatolták Abaúj-Torna vármegyéből Erdőhorváti, Komlóska, Regéciháromhuta községeket, A területrendezések természetszerűleg a járások változását is jelentették. 1873-ben Zemplén vármegyében kilenc járás működött: a szerencsi, a tokaji, a sátoraljaújhelyi, a királyhelmeci, a gálszécsi, a nagymihályi, a varannói, a sztropkói, a homonnai járás. 1876-ban alakult meg tizedikként a szirmai járás, ezt követte 1905-ben a sárospataki, majd 1908-ban a mezőlaborci járás megalakulása. A királyhelmeci járást az 1882. évtől bodrogközi járásnak nevezték, területe azonban változatlan maradt. Az I92I. év Zemplén vármegye történetében is jelentős változást hozott; a megye területének csökkenése új-közigazgatási szervezet alakitását eredményezte. Az 1938. évi területvisszacsatolásokat követően Zemplén megye