Borsod-Abaúj-Zemplén megye történeti helységnévtára 1870-1983 - Borsodi Levéltári Füzetek 16-18. (Miskolc, 1983)

KÖZIGAZGATÁSTÖRTÉNETT ÁTTEKINTÉS

utáni ideiglenes rendezéseket követően 1920-ban készitette el a vármegye a trianoni határokkal behatárolt Abaúj-Torna vármegye szervezeti szabályzatát Az új megye székhelye Szikszó lett, járásainak száma öt: abaújszántói, bódvaszilasi, encsi, gönci, szikszói. Az abaújszántói járás az 1920 előtti gönci járásból alakult, raig az 1920-ban felállitott gönci járás a volt füzéri járást foglalta magába. A megye és a járások területének változása a körjegyzőségek változásával is járt, természetesen megváltoztak egyes körjegyzőségi székhelyek is. 1924-ben a vármegye új igazgatási szerv felállításával is kísérletezett, létrehozott egy járási szolgabírói kirendeltséget Füzérradvány majd Pálháza székhellyel; ezt a kirendeltséget 1928-tól hegyközi szolgabírói kirendeltségnek is kezdik nevezni. Működése 1938-ban a korábbi abaúji területek visszacsatolásakor szűnt meg. 1928-tól kezdik a bódvaszilasi járást az 1921 előtt használatban volt névvel tornai járásnak nevezni, bár területe változatlan. 1938 és 1944 között megnő a járás területe, mig végül 1945-ben ismét bódvaszilasi járásként szerepel, 1950-ben szűnik meg BorsodAbaúj-Zemplén megye megalakításával. Abaúj-Torna vármegyében az 1938. év politikai változásait követően mindenekelőtt a vármegye székhelyének áthelyezésére került sor, természetszerűleg ismét Kassa lett a székhely. Uj járási és körjegyzőségi beosztás is készült, a belügyminiszterrel történt vita után a végleges szerkezet, hat járás, 1939-ben alakult ki és változatlan maradt 1944-ig. A járások a következők: abaújszántói járás, csereháti járás; amely 1920-1938 között encsi járásként működöttj gönci járás, amely 1920 előtt füzéri járás volt s 1939-ben a belügyminiszter kérésére lett a neve gönci járás füzéri helyett, a székhelye pedig Gönc, Hernádzsadány helyett; a kassai járás, szikszói járás, tornai járás, utóbbi bódvaszilasi járásként működött 1920r-1938 között. 1945-ben a közigazgatás ideiglenes rendezése során Abaúj*-Torna vármegye önálló megyeként való további működése is kérdésessé vált. 1945-ben ugyan a szomszédos megyék határainak egyeztetésével megpróbálták a három megye területét rendezni a rendelet azonban végrehajtásra nem került, az egyesítés gondolata életképesebbnek bizonyult. 1950-ben Borsod-AbaújZemplén megye megalakulásával Abaúj-Torna vármegye története lezárult. Az egyesült megye területén működött- történeti megyék közül Borsod megye területét tekintjük viszonylag legállandóbbnak. Leg-