Borsod-Abaúj-Zemplén megye történeti helységnévtára 1870-1983 - Borsodi Levéltári Füzetek 16-18. (Miskolc, 1983)

KÖZIGAZGATÁSTÖRTÉNETT ÁTTEKINTÉS

gokkal, melyek a központi igazgatást lehetetlenné tették. Az egész országra kiterjedő közigazgatási reform a közigazgatási szigetek eltörlését tűzte ki célul; ezt a feladatot az I870I 32. tc. /a köztörvényhatóságokról/ és az I871: 18. tc. /a községekről/ oldotta meg. A két törvény alapján Magyarország közigazgatása a következők szerint épült fel: A területi igazgatás legfelső egysége a vármegyei és városi törvényhatóság, amely végrehajtja a felsőbb rendelkezéseket és önkormányzati hatáskörében maga is alkot rendeleteket és gondoskodik ezek végrehajtásáról. A megye területén lévő települések az igazgatási hierarchia legalsó szintjén állnak, a megyei törvényhatóság hatásköre alá tartoznak, bár rendelkeznek korlátozott önkormányzati jogkörrel is. Az önkormányzati jogkör tartalma a települések nagyságrendjétől, gazdasági, társadalmi súlyától függően változik. Ennek megfelelően megkülönböztettek rendezett tanácsú városokat, nagyközségeket és kisközségeket. A rendezett tanácsú városok nem tartoztak a megyei hatóság által rendszeresített területi igazgatási formába, a járás hatáskörébe. A kisközségek anyagi terheik könnyitésére közös igazgatási hatóságot, körjegyzőséget tartottak fenn. A megyei törvényhatósággal azonos hatáskörű városi törvényhatóságok a volt kiváltságos városok, az ún. szabad királyi városok sorából tevődtek ki, bár számukat a törvényhozás erősen csökkentette, és nem állapította meg ennek a jogállásnak az abszolút kritériumait. Ez a tény eredményezte, hogy Miskolc, amely nem volt szabad királyi város, gazdasági fejlődése és központi szerepe ellenére, csak 1909-ben kapta meg a törvényhatósági jogot, mivel a községi törvény értelmében csak rendezett tanácsú városnak minősült. A településhálózat egységes elvek szerinti szerveződését a két törvény megoldotta, a területi megoszlás egyenetlenségeit azonban nem, igy a polgári korban újra és újra előtérbe került a területrendezés. Ezek a munkálatok érintették megyénk területét is. Bonyolította a terűlet településhálózatának történetét az országhatárok változása is, hiszen ez minden esetben a megyehatárok változását, a településhálózat átszervezését vonta maga után; 1920-ban, 1938-ban, 1944-ben egyaránt. A továbbiakban az egyes megyetestek legfontosabb településhálózati változásait tekintjük át 1950-ig, Borsod-Abaúj-Zemplén megye megalakításáig. . Történeti helységnévtárunk a településhálózatnak az I87OI87I. évi törvényeket követő állapotát veszi alapul, ehhez az