Borsod-Abaúj-Zemplén megye történeti helységnévtára 1870-1983 - Borsodi Levéltári Füzetek 16-18. (Miskolc, 1983)

KÖZIGAZGATÁSTÖRTÉNETT ÁTTEKINTÉS

1873. évi helységnévtár adatait használtuk. 1873-ben önálló megyeként működtek: Abaúj vármegye Kassa székhellyel Borsod vármegye Miskolc székhellyel Gömör és Kishont vármegye Rimaszombat székhellyel Zemplén vármegye Sátoraljaújhely székhellyel. Abaúj vármegye járásainak száma 1873-ban öt; a csereháti, a füzéri, a gönci, a kassai, a szikszói járás. Abaúj vármegye történetében a legjelentősebb változást az 1881. évi rendezés jelentette; az 1881: 64. tc. egyesitette Abaúj és Torna vármegyét Kassa székhellyel. Az egyesítésnek már voltak történelmi előzményei, első izben 1785-ben II. József egyesitette a két vármegyét, de halála után visszaállították Torna önállóságát. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc bukását kővetően hatalomra került katonai igazgatási apparátus megismételte az egyesitést, ez az állapot l860-ig állt fenn. A történeti előzmények is bizonyitják az egyesités létjogosultságát. Torna vármegyében az 1873. évi helységnévtár alapján 10,74 • mérföld területen 22176 lakos élt, ugyanekkor Abaúj vármegye lakosainak száma 166666, Borsod vármegyéé I95037, Zemplén vármegyéé 292771- A vármegye székhelye Torna mezőváros volt, területe két járásra oszlott az alsó járásra és a felső járásra. A megszűnő Torna vármegyének nem a teljes területe került az egyesitett Abaúj-Torna vámegye hatáskörébe. Dernő, Hárskút, Kovácsvágás, Lucska, Barka, Borzova, Szilice községeket Gömör é3 Kishont megyéhez csatolták. Abaúj és Torna vármegyék egyesitését követően a járási beosztás is természetszerűleg megváltozott; a volt Torna vármegyei községekből létrehozták a hatodik, a tornai járást. 1881-ben a két megye egyesitése mellett a megyék területének kiigazítására is hoztak törvényt; az 1881*'63. tc. rendelkezése értelmében Abaúj-Torna vármegyéhez csatolták a Szepes vármegyei Stósz bányavárost, a sáros megyei Tihany /Abaújtihany/ községet, ugyanakkor Abaúj-Torna vármegye területéből Zemplén vármegyéhez csatoltak 9 községet. Ez a területi rendezés csak részleges megoldást Jelentett; 1884-ben ismét napirendre került a szomszédos megyék határának kiigazítása. Az 1884: 7. tc. Abaúj-Torna vármegyéhez csatolta a Borsód megyei Szentjakab községet, miközben újabb három község területével növelte Zemplén vármegyét Abaúj-Torna területéből kiszakítva. A két rendezést követően kialakult Abaúj-Torna vármegye változatlan szerkezetben működött az I. világháború végéig, ekkor a Tanácsköztársaság alatti és