Seresné Szegőfi Anna: Borsod-Abaúj-Zemplén megyére vonatkozó törvényhelyek mutatója 1000-1949 - Borsodi Levéltári Füzetek 14. (Miskolc, 1981)

BEVEZETÉS (SERESNÉ SZEGŐFI ANNA)

BEVEZETÉS Kiadványunk célja, hogy a helytörténet kutatói számára törvények használatához nyújtson segítséget. A kötetben lOOO-1949-ig terjedő időszak törvényeiből a helytörténeti vonatkozású anyagot gyűjtöttük ki. Természetesen sok olyan törvény is forrás a helytörténet kutatói számára, amely szövegében nem tartalmaz kifejezetten helyi utalásokat. Az alapforrásnak tekintendő törvények mellett fel kell hivnunk a kutatók figyelmét a központi kormányszervek jogalkotására is, ezek főként szakirányú rendeleteikkel vettek részt a központi igazgatásban. Lényegileg a törvényekben megfogalmazott alapelveket vitték közelebb a gyakorlati megvalósításhoz. A központi kormányszervek közül a helytörténeti kutató számára főként a királyi kancellária és a kamara kiadványainak ismerete elengedhetetlen. 1723-tól tovább bőviti a kört a Helytartótanács, s tekintve, hogy feladatkörébe tartozott az önkormányzatok feletti felügyelet, jogalkotása bővebb forrásanyagot jelent a törvényeknél. 1848 igazgatástörténeti szempontból is gyökeres változásokat jelentett. Az országgyűlés végrehajtó szerveként felállított szakminisztériumok átvették az önkormányzatok felügyeletét a Helytartótanácstól.,így a szakigazgatás jogforrásait 1848 után a minisztériumok iratanyagában lehet felkutatni, az önkormányzatok általános igazgatása pedig a belügyminisztériumban -fc-ükröződik. Természetesen ebben a korszakban is keletkezett jelentős helytörténeti vonatkozású törvényanyag, említésre méltók az állami beruházások következtében, főként a vasúti kölcsönök tárgyában és az állami vasgyárak alapításával kapcsolatban alkotott törvények. 1870-től - az első összefoglaló közigazgatási törvény megalkotásától - világosan elkülöníthető, hogy a helytörténetben szerepet játszó