Seresné Szegőfi Anna: Borsod-Abaúj-Zemplén megyére vonatkozó törvényhelyek mutatója 1000-1949 - Borsodi Levéltári Füzetek 14. (Miskolc, 1981)

BEVEZETÉS (SERESNÉ SZEGŐFI ANNA)

- VT önkormányzatok igazgatása már nem törvényszinten történik, hanem a szakminisztériumok, az országos hatáskörű szervek és önigazgatás utján. A területváltozások, a választó kerületek és a képviselők számának kijelölése mellett az állami kölcsönök és segélyek ügye kerül az országgyűlés elé. Ez a kialakult jogalkotási hierarchia a dualizmus felszámolásával sem változott. A törvények forrásértékének vizsgálatánál meg kell emlékeznünk az önkormányzatok jogalkotásának termékéről, a statútumok ill. szabályrendeletekről. Ezek a jogforrások felölelik az önkormányzatok igazgatásának valamennyi ágát, s igy kiegészítői a törvényanyagnak. Tekintettel jelentős forrásértékükre a Levéltári Füzetek sorozatban ezek kiadását is megkezdtük. A törvények összevont név-, hely-, tárgy- és személymutatója 19l4-ig; nyomtatásban megjelent ez segítséget nyújt a teljes törvényanyag átnézéséhez. Kiadványunkhoz azonban ennek az időszaknak a mutatózását is újra el kellett végezni, az ellenőrzés során ugyanis kiderült, hogy a törvények szövegében előforduló helytörténeti utalások mutatózása nem volt következetes. Az anyaggyűjtés Borsod-Abaúj-Zemplén megye jelenlegi területének községeire, lakott helyeire és tájegységeire terjedt ki. A kötet helymutató része igy két részre oszlik: első részében a földrajzi egységek szerepelnek, második részében a közigazgatási egységek. A második rész további két egységre bomlik: a megyék és lakott helyek. Az utóbbi egység címszavainak megválasztásánál a korábbi kutató segédletek tapasztalatain okulva a forrásokban szereplő eredeti helyneveket vettük alapul, s a jelenleg használatos névre csak utalás történik. Igy a kiadványunkban önálló címszóként