Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Gyulai Éva: Bisterfeld özvegye, ifj. Zákány Andrásné Stenczel Anna testamentuma - Szendrő, 1666
Bisterfeld Susanna azonban csak pár hónnappal élte túl apját, s hogy halála után hogyan ment teljesedésbe a bonyolult, több nemzet jogszokását ötvöző öröklési rend, arra csak következtetni tudunk. Tény, hogy a nádasi (Kükiillő m.) zálogbirtok, amely valódi birtokos nemessé tette a Bisterfeld házaspárt, 1650-ben már egy másik adományos, mohácsi Kis Máté kezén van, aki bár törpe, testi fogyatékosságát meghazudtolva óriási szolgálatokat tett az akkori fejedelemnek, Barcsay Ákosnak.14 Zákány Andrásné Stenczel Anna azonban ekkorra már elhagyta Erdélyt, és a korabeli szóhasználattal bujdosó lett, olyan, aki hazájától távol, idegen földön él. Végrendelete alapján 9 évvel utolsó akaratának lejegyzése előtt, vagyis 1657-ben tartotta meg menyegzőjét feltehetően Szendrőn Zákány Andrással. Bisterfeld 1655 februárjában halt meg, leányuk, Susanna pedig az év novemberében, így az özvegy és gyermekétől megfosztott anya alig két évvel a családi tragédia után már új életét kezdett egy másik vidéken, sőt egy másik országban, hiszen I. Rákóczi György halála után Felső-Magyarország vármegyéi visszaszálltak a Habsburg-uralkodóra. Stenczel Anna Felső-Magyarországra kerülésének körülményeire - források híján - csak következtethetünk, de talán nem járunk messze az igazságtól, ha az új házasság szerzésében is Lorántffy Zsuzsanna közreműködését sejtjük, hiszen az erdélyi asszony új férje, Zákány András is kapcsolatban állt az özvegy fejedelemasszonnyal, aki fia révén továbbra is hasonló méltóságot és jogokat vindikált magának, mint férje, I. Rákóczi György oldalán. A Zákány család, bár beírta magát a 17. századi Borsod vármegyei köz- és hivataltörténetbe, nem tartozik a régió törzsökös famíliái közé, az 1620-as évek előtt a család nem jelenik meg a megyei iratokban. Kérdés, hogy a Somogy megyei Zákányra valók-e, vagy a Szeged környéki hasonló nevű helység nevét viselik, közelsége révén ez utóbbi tűnik valószínűbbnek, egyébként a Zákány név a 16. század második felének szegedi történetéből is ismert. Zákány András 1624- ben tűnik fel Borsod vármegye hites törvényszéki ülnökeként, s 1629- ben már szolgabíró.15 A Zákány család, több más, a 17. században fel- emelkedő borsodi nemes famíliához hasonlóan Szendrő mezővárosban szerez nemes telket, a királyi adománylevelet 1638-ban nyeri el a 14 GYULAI Éva (szerk.) 2005 DVD 27.214. sz. '5 B.-A.-Z. m. Lt. IV/A. 501/a 153. k. 85., 383., 397. 83
