Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Gyulai Éva: Bisterfeld özvegye, ifj. Zákány Andrásné Stenczel Anna testamentuma - Szendrő, 1666
telekre, s ezen építi fel kúriáját.16 Zákány András 1638-ban a vármegyei hivatal élére kerül, s egészen 1642-ig viseli az alispáni tisztséget.17 Az alispánság mellett a követi megbízatás volt a vármegyei karrier másik csúcspontja, s Zákány András már 1633-ban képviseli a megyét a pozsonyi országgyűlésen, s egy évvel később, 1634-ben a Borsod vármegyei nemesség nevében a törökkel folytatott komáromi béketárgyalásokon is eljár, s ugyanebben az évben a soproni ország- gyűlésen is részt vesz, 1936-ban pedig Kassára küldi vármegyéje Homonnai János kassai kapitányi beiktatására.18 1637-ben és 1938-ban ismét Pozsonyba küldték,19 s Szemere Pál abaúji országgyűlési követ naplója szerint 1638 elején is Pozsonyban volt, amikor III. Ferdinánd feleségét, Mária Annát koronázták, sőt 1638. február 14-én részt vett a Szent Korona ládájának felnyitásában, s a forrás szerint az ő kése sértette meg a koronát, amikor azt a szűk tok felfeszítésével próbálták kivenni.20 Zákány András egyébként már korábban sem volt ismeretlen a Habsburg kormányzat előtt, hiszen 1647-ben Szentpéteri Imre deákkal együtt kap adományt III. Ferdinándtól a Heves-Külső- Szolnok várgyei Szentimrére és Szentgyörgyre.21 Zákány András Szendrő és vidéke ismert személyisége volt, s bár Szendrő, Felső-Magyarország egyik legfontosabb végvára sohasem került török kézre, a szendrőiek is részesei voltak a végvári harcoknak, többször kellett megküzdeniük a portyázó törökkel. Zákány András neve, illetve a Zákány név is a török elleni harcok miatt került be a borsodi mondakincsbe és történeti hagyományba. A szendrői Zákány-rét mondája szerint Zákány András, felbőszülvén, hogy a Szendrő alatt megtelepedett török basa elhurcolta testvérét, néhá- nyadmagával megbújt az erdőben, majd a basának csapdát ásott, s amikor az csapatával arra járt, az elöl lovagoló törökök az elfedett árokba estek, Zákány András pedig társaival a többire támadt, „mindenki munkába vett egy törököt, Zákány András is a basát és alig három pislantás alatt már minden török a gödörben volt [...] Nem vittek magukkal semmit, csak a basa fejét, hogy a városban megmutathassák és turbánját meg lótakaróját, amiket hazaérve az eklézsiának 16 GYULAI Éva 2002. 212-213. 17 B.-A.-Z. m. Lt. IV/A. 501/d 34. k. Zákány is B.-A.-Z. m. Lt. IV/A. 501/a 153. k. 420., 424M25., 430. 19 B.-A.-Z. m. Lt. IV/A. 501/a 153. k. 439. 20 SZIGETI László: Miért ferde a Szent Korona keresztje? = Új Ember LX. [2004] VIII. 22. (Pálffy Géza kutatása alapján) 21 OROSZ Ernő 1906. Zákány 84
