Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Szvircsek Ferenc: A nógrádi szénmedence bányaművelésének műszaki fejlődése a XX. században

FEJTÉSEK BIZTOSÍTÁSA

A fejtésekben a biztosító szerkezetek rövid ideig maradnak, a vágatokban beépített biztosító szerkezetek viszonylag hosszabb ideig maradnak egy helyben. A fejtések biztosításának anyaga a fa és az acél. A fejtési ácsolatok süveggerendákból, két vagy három tánfából állnak. A fából készített fejtési biztosító szerkezetek: fejtési ácsolatok, máglyák, orgonasorok és támkötegek lehetnek. Az acél- és könnyűfém biztosítást főleg a frontfejtésekben alkalmazták. Az acéltámok közül a súrlódás elvén alapuló zárószerkezetes, vonszoltékes a Gerlach-tám. A vonszoltékes szervotám egyik típusa a Schwartz-féle uneverzáltám. A TH acéltámnál amozószár ékkiképzése mellett a vonszolt ék elve is megtalálható. Teret hódítottak a hidraulikus tárnok, melyek kiszorították a súrlódás elvén működőket. A fémtámok a főte alá helyezett süveggerendákat támasztják alá. Köztük és a főte között bélelés van. A süveggerendák lehetnek fából és fémből.

Az első kísérleteket 1952-ben, a Gáti II. lejtős aknában folytatták a Gerlach-típusú acéltámokkal, fa süveggerendával, különösebb eredmény nélkül. Az újabb kísérletekre 1958-ban került sor, az azonnal teherviselő, vonszolt ékes Schwarz, majd az STT Valent-típusú, zárógyűrűs csőtámmal, csuklós acél süveggerendákkal a Gáti lejtős aknában és Tiribes aknában, majd Csipkés, Gusztáv lejtős aknákban és Kányás aknában. (STT= Strojna Tovama Trbovlje Jugoslavia). Az acéltámok és acél süveggerendák a következő előnyökkel rendelkeztek: a fedükőzetet szabályos időközönként, egyenes vonal mentén késztették omlásra, a fejtésben támmentes homlokot lehetett kialakítani, biztonságos munkafeltételek jöttek létre a frontfejtésekben és pásztafejtésekben, ezen kívül jelentős volt a bányafa megtakarítás.

Az acéltám állomány kezdetben a vonszoltékes Schwarz-Uni- versál-típusú tárnokból állt. Majd megjelentek a csúszógyűrűs, jugoszláv Valent-támok. Kísérletek folytak a lengyel SW-30-as, a csehszlovák 4-SM-típusú, a magyar Hungária, a KR-2 és a hidropneuma- tikus acéltámokkal. Szorospatakon 1971-ben jelent meg a hidraulikus tám. 1973-tól a GSZK-típusú, szovjet, zárt rendszerű olajjal működő hidraulikus tárnokát használták. 1975-ben a nyitott rendszerű, csehszlovák SHZ-tám Ménkesen, majd 1982-ben Szorospatakon került beszerelésre. Ugyancsak Ménkesen építették be a HBT-04-40-es magyar, nyitott rendszerű, hidraulikus könnyűtámot is. A Valent- támokat 1984-ben vonták ki a szén-medencéből.

275