Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Petercsák Tivadar: Állattartási adatok a paraszti közbirtokosságok levéltári dokumentumaiban

1930-as években Novajon a 249 tag 602 illetőséggel, Szihalomban pedig a 309 társulati tag 4992 legelőilletőséggel rendelkezett.12 A gyermekek a legelőilletőséget a szántófölddel együtt örökölték, de a 20. századra már külön is vált a jog, s adható-vehető volt. Mező- tárkányban az 1930-as évek végén 50 pengővel kárpótolták azt a tagot, aki legelőjogáról a társulat javára lemondott.13 A vizslási legeltetési társulat névjegyzékben rögzítette, hogy az illetőségből mikor, kire és milyen jogcímen mennyi szállt át: pl. Sándor kotyó Jánosné 24/96- od részét 6/96-6/96 részekben 4 gyermeke egyenlő arányban örökölte.

A gazdák egy legelőjog után rendszerint egy számos állatot, egy számot hajthattak a legelőre. Általános, hogy egy 2 éven felüli szarvasmarha vagy ló alkotott egy számos jószágot, a borjakból és csikókból 2-2. Mezőtárkányban 1893-ban 4 db egy éven felüli sertés, illetve 8 malac, 1894-ben viszont 3 sertés, illetve 6 malac jelentett egy számos állatot. A baromfiaknál ekkor 3 lúd 10-10 libával adott ki egy számot. Szilvásváradon 2 db sertés és 4 választási malac, Szihalomban 4 sertés és 4 kecske jelentett egy számot. Abasáron az adventi malacból 2, a tavasziból 3 jutott egy számos állatra.14 A Szuha-völgyben az igavonó ökör és ló Vl szám, 3 db sertés % éves korig 1 szám, azon alól Ví évesig 2 db 1 öregszám, azon alól 3 db 1 öregszám.15

A közbirtokosságok rendtartásai szabályozták a legelőre kihajtható állatok számát. A két világháború között Egerfarmoson 87, Andor- nakon 110, a szilvásváradi kisbirtokosoknál 165, a telkes gazdáknál 495, Noszvajon 214, Ostoroson 447 számos állatot „bírt el a legelő". Szihalomban legfeljebb 208 szarvasmarha és 416 felnőtt sertés volt kihajtható.16 A Hegyközben az 1930-as években Filkeházán 164, Fűzéren 292 számosállatot hajthattak ki, hogy a legelő ne legyen túlterhelve.17

Az 1913. évi X. te. 36. §-a lehetővé tette, hogy a közbirtokosságok a tagoktól a kiadások fedezésére legeltetési vagy egyéb használati díjat szedjenek. Ezt a díjat legelőbérnek, fűbérnek, legeltetési díjnak, legelőadónak nevezték és számos állatonként vagy legelőilletőségenként vetették ki. Ennek mértéke évenként és településenként változott. Mezőtárkányban 1931-től 1942-ig 28 pengőről 60 pengőre nőtt. Nagyi2 HMLIV-414/17.

ia HML V-206/11.

14 HML IV-414/17.; V-201/a/5.; V-206/11.

is BLM XIII. 65928/32. Közli: DELI Edit 1984. 87.

'6 HML IV-414/17.

12 BLM IV. B 409.136., 151.

235