Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Kapusi Krisztián: Miskolci városrajzolatok 1867-1871
hogy minden hasznot hajtható üzletekbe izraeliták jutnak, e ferde nézet is sarkallt".34 Utóbb csakugyan Slézinger Izrael vette bérbe a kocsmát és riválisának mentegetőzése demonstrálta, hogy a városi elit által hangoztatott békés egyetértés mögött, a patetikus aktusoktól (pl. 1868. január 14-én az izraeliták egyenjogúsítási ünnepe, vagy a városháza idézett felavatása) függetlenül folyó hétköznapokban a - toleranciáról híres - korabeli Miskolcon is volt némi xenofóbia. Országgyűlési választást hozott ráadásul az 1869. év, a felajzott hangulatú kortes dalok pedig pláne szívesen foglalkoztak a témával: „A jobb oldal (a Deák Párt - K. K.) azt gondolja: hogy a balrészt levoksolja. Levoksolja a zsidókkal, Az akasztani valókkal".35 A lármás pártgyűléseket a Korona - a mai Avas Szálló elődjének - nagytermében tartották, bár a fogadó egyre kevésbé elégítette ki a modem igényeket. A képviselőtestület szépítészeti szakosztálya 1869 januárjában állapította meg, hogy „Miskolcnak a kifejlett közszükséghez s a csinosodottság jelen kívánalmaihoz mért oly közterme hiányzik, melyben nagyobbszerű vigalmak, táncestélyek, hangversenyek tarthatnának, vendéglő, melynek egyik rendeltetése ily teremmel bírni - itt nem létezik, mert a Korona fogadó 40 négyzetölnyi terme e célra teljesen elégtelen".36 A főutca alsóbb szakaszán valóban impozáns épülettel bírt az 1857-ben új otthont kapott Miskolci Nemzeti Színház. Tália magasztos szentélye sem felelt meg viszont a fenti funkciónak, mert - a szépítészi szakosztály véleménye szerint - „a színház a színi előadások téli folyamának csak félbeszakítása által használható, s léghuzatos volta, s mellékhelyiségek hiányában egészségkockáztató s ki nem elégítő".37 Mindettől függetlenül volt a város egyik büszkesége az új színház, óvták, fejlesztették, évente kimeszelték. A sajtó éberen vigyázott a teátrumra, 1869 év végén jelent meg az alábbi kroki: a „színház csarnokában meszelés előtt ki volt írva: tilos a dohányzás. Most ez már bemeszeltetett s nemcsak a színházba igyek34 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1601 /b. 33/1869. 35 Méghozzá éppen a fenti vers által népszerűsített baloldal nyerte a miskolci választásokat. 1869 márciusában Kun János 69 szavazattal kapott többet Vadnay Lajosnál (északi kerület), a déliben pedig tizenhéttel többen voksoltak Mocsáry Lajosra, mint Horváth Lajosra. 36 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1601/b. 115/1869. 37 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1601 /b. 115/1869. 222
