Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Kapusi Krisztián: Miskolci városrajzolatok 1867-1871
Kapusi Krisztián Miskolci városrajzolatok 1867-1871 A kiegyezést követő fél évtized alatt nagy események történtek Miskolc fejlődésében,1 mindezek viszont nem váltották valóra a helybéliek régi álmát: a borsodi megyeszékhely 1870-ben2 kimaradt a legmagasabb státuszú - korábban szabad királyinak, akkortól törvényhatósági joggal felruházottnak mondott - városok köréből. Hiába hangoztatták jó száz éve Miskolcról a politikusai és vezető tisztviselői, hogy helye Magyarország teljes jogú települései között van. Utódaik is rengeteg tintát elfolyattak még az évszázados törekvés beteljesüléséig, a „Miskolcz rendezett tanácsú városnak törvényhatósági joggal felruházásáról" szóló 1907. évi LI. törvénycikk kihirdetéséig. Részben a fentiek miatt alakult úgy, hogy a rátermettség demonstrálása, a helybéli értékek és lehetőségek hangsúlyozása uralta a századfordulós Miskolc várospolitikai és helytörténeti irodalmát.3 Említettük, valóban progresszív eredmények jellemezték a dualizmust már az első évektől, de a fejlődés szerzői túldimenzionálásával a legtöbb vonatkozó írásmű mellőzte részletezni a hétköznapi Miskolc „város - élményét", korabeli utcáinak és köztereinek „tapasztalat történetét".4 Hiányosság volt ez különösen a - felgyorsuló korszerű1 A hatvani 1870. január 9-én, a gömöri vasút pedig 1871. június 13-án nyílt meg, az új városháza felavatására 1871. január 16-án került sor. 2 A vármegyéket, kerületeket, székeket és a szabad királyi városokat minősítette önálló törvényhatósággá az 1870. évi XLII. törvénycikk, Miskolc általános jogállását így az 1871. évi XVIII, ún. községi törvény határozta meg. Változatlan maradt tehát Borsod vármegye szupremáciája: Miskolc rendezett tanácsú város közvetlenül nem érintkezhetett az országgyűléssel és a kormánnyal, kizárólag a megye hozzájárulásával fogalmazhatta szabályrendeleteit, szedhette az adót, vásárolhatott, vagy ide- geníthetett el bármit is a javaiból. 3 Lásd például Soltész Nagy Kálmán és Szentpáli István polgármesterek 1895, illetve 1906. évi emlékiratait és Szendrei János közismert monográfiájának negyedik kötetét. 4 Az idézőjeles szóösszetételeket Gyáni Gábor „Budapest tapasztalat története" című tanulmányából kölcsönöztük, melynek több gondolatébresztő tézise inspirálta a jelen dolgozat összeállítását. Gyáni megállapította a XIX. század sorsdöntő változásairól, hogy e „fejlemények okairól és tárgyi összetevőiről sokat értekeztek már a „hosszú XIX. század" történetét elemző munkák szerzői. Keveset foglalkoztak viszont azzal a nem kevésbé fontos kérdéssel, hogy mi történt eközben az emberek 213
