Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Tarczai Béla: Egy elfelejtett gyár a Hámori-völgyben. A Zartl család hajlított bútorgyára
A cég tulajdonjoga az idők folyamán többször változott. 1898-ban a legfiatalabb testvér, Hermina elhunyt, az idősebb nővér, Ilona (1863-1933) ekkor már Tagányi Árpád pesti újságíró felesége a cégből kilépett. Ugyanezt tette István is. Ekkor az összes jogok a László (1867-1924) és Béla nevű fiúkra szálltak. 1899-ben Béla és István helyet cseréltek. Ettől kezdve a céget István és László jegyezte, egyenlő jogokkal. További esemény volt 1904-ben javítóműhely létesítése Miskolcon a Városház tér 24. szám alatt 3 munkással. 1909 februárjában István ismét kilépett a cégből, vagyonrészét kivette, öntödét alapított a Gömöri pályaudvar mögötti, újonnan kijelölt iparterületen. Ezt az üzemet 1912-ben eladta és tésztagyárat alapított, részvénytársasági formában a Belgrád (Hadirokkantak) utca 1. szám alatt.6 A bútorgyár működésével kapcsolatosan kevés irat maradt fenn, ezért az eseményeket a cégbírósági iratokból, a Kereskekdelmi és Iparkamarai jelentésekből és a gyáralapító dédunokájának személyes visszaemlékezéseiből tudtam rekonstruálni. A cégbejegyzés szerint a gyártmányok: „Hajlított fából készült székek, hintaszékek nádfonatú ülő- és támlarésszel, kerti székek, lócák, asztalállványok márványlap alá, 16 személyes kihúzó asztal" voltak. A gyártmánylista bővült a korábban már említett darabokkal. A munkáslétszám százon felül volt. A kamarai jelentések szerint a gyár folyamatosna különféle nehézségekkel küzdött.7 A konkurrencia erősödött és kedvezőbb feltételek melett dolgozhatott. A nagyugróci gyár pl. Galíciából igen olcsón jutott nyersanyaghoz és munkaerőhöz. A Zartl gyár az Erdőigazgatósággal kedvezőtlen szerződést kötött. Emiatt a Kamara szemrehányát is tett, mondván, hogy éppen az Erdőigazgatóságnak kellene támogatni a fejlődő ipart normális feltételekkel. Drágította a termelést a vasúttól való nagy távolság miatti szállítási költség. Nehézségek adódtak a munkaerő elátás körül is. A fejlődő vasgyár elszívta a jobb munkásokat és a meginduló kivándorlási hullám is okozott hiányokat, főként szakmunkásokban. A gondok között sorolja fel a jelentés a munkaadók és a munkások közötti jogviszonyok rendezetlenségét is. Minden nehézség ellenére a Zartla gyárnak 1903-ban sikerült betörnie - ha szerény mértékben is - az osztrák piacra, a Thonet hazájá6 DOBROSSY István Miskolc írásban és képekben 2. köt. 27. 7 HÓM. HTD. 53. 3042.1-6. 209
