Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Fazekas Csaba: Somogyi Antal kommentárjai a szatmári 12 ponthoz

ahhoz, ahogy Somogyi az ősiség eltörléséből fakadó hitelpénztár kifi­zetéseit vázolta (ld. fentebb), bár minden bizonnyal Farkas ötletét adaptálta a szatmári pontok szerzője és nem fordítva. Utóbbi lénye­gében csak azzal kívánta megtoldani a „Tetétleni-tervet", hogy az örökváltság lebonyolításához szükséges pénzalap létrehozását célzó pénztár előkészítését (vagyis az általános birtokfelmérést) ki kellene egészíteni az úrbérrendezés munkálatainak teljessé tételével, vala­mint - ahol a lehetőségek engedik - a tagosítás elvégzésével. Utóbbi­hoz szerinte szükséges, hogy törvényt alkossanak az úrbéri illetve ta- gosítási perek lerövidítéséről is a jobbágyfelszabadítás törvénybe ik­tatásával egyidejűleg. A 4. és 5. szatmári pontot, vagyis a nem nemesek birtokbírhatási és hivatalviselési jogát Somogyi nem nagyon kommentálta, inkább szűkszavúsága volt sokatmondó, hiszen leszögezte, hogy ezen elvek kimondása 1841-ben már annyira kézenfekvő és köztudott, hogy fej­tegetése szükségtelen. Hosszabb teret szentelt viszont a 6. pontnak, mely a nemesség megadóztatását kívánta törvénybe iktatni. Jellemző módon ismét a régi magyar törvények hagyományára apellálva kezdte érvelését, vagyis azt bizonygatta, hogy az 1486/64. te. (mely kimondta, hogy „a főpapok és bárók meg az összes nemesek tartoznak fekvő jószágaik után a vármegye pénztárába adózni, valamikor a vármegye közös szükségeire költségek kellenek"24) változatlanul érvényben van. Ki­egészítette ezt az Érsekújvárban tartózkodó nemeseket a Nyitra vagy Esztergom vármegye joghatósága alá soroló, valamint őket a várme­gye terheinek viselésére, adófizetési kötelezettségére figyelmeztető 1649/48. te. elvi jelentőségének hangsúlyozásával.25 Úgy vélte, ez nem is igényel hosszabb kommentárt, a nemességnek fizetni kell a háziadót és kész, ezt mondja a törvény (mondani sem kell, hogy a konzervatív nemesség egészen máshogy értelmezte a jogszabályokat, mint erre Uray és a későbbi 1843-as események is utaltak), pusztán azt hangsúlyozta, hogy a fizetést vagyoni arányosság elve alapján kell eszközölni. Somogyi itt közölt fejtegetései a valódi közteherviselés elméleti alapvetését szolgálták, leszögezte például, hogy a jövedel­mek három csoportra oszthatók: fekvő birtokból, ingó vagyonból 24 Corpus Juris Hungarici. A törvényekbe zárt történelem. [CD-ROM. KJK-Kerszöv] Bp., 2000. (továbbiakban: CJC CD-ROM, 2000.) 25 CJC CD-ROM, 2000. 187

Next

/
Oldalképek
Tartalom