Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Szegőfi Anna: Lábjegyezetek a Miskolc monográfiához
lyezett vidéki árú- és értéktőzsde. A gyapjú, a bor, a bőr, a gabona árutőzsdéje, s a helyi gyáripar termékeinek és a részvényeknek a tőzsdéje. Az épület és intézmény történetének érdekessége, hogy a tőzsde telke 1702-ben Csiszár Mihály marhatőzsér pusztája volt.8 A Kereskedők és Gazdák Köre vezetésének és tagjainak minden gazdasági hatalma sem mentette meg az egyesületet a vallási okokból 1942- ben bekövetkezett feloszlatástól.9 7. A polgári korban az új típusú feladat új típusú értelmiségiek alkalmazását vonta maga után, az államigazgatásban jártas jogászok helyét a műszaki értelmiség vette át. A műszaki értelmiség szerepéről idézzük fel jóhírű polgármesterünk, Nagy Ferenc, előterjesztését: „...alig van város, melyre a technikai alkotások oly tömege súlyosod- nék, mint a mi városunkra. A megoldandó feladatok gazdagsága mellett annál szembeötlőbb a mérnöki hivatal gyengesége, mely a köznapi, rendes ügymenetet sem képes mai szervezete és összeállása mellett elvégezni. A vezetés hiánya mellett be kell azonban látnunk, hogy a hivatal szervezet sincs kellőleg kiépítve s a rendelkezésre álló munkaerő elégtelen. Az összes szervezeti kérdések között a legsürgősebbnek tartom a mérnöki hivatal megszervezését. E hivatal irányítására nagy áldozatok árán elsőrendű, világlátott, tapasztalt vezetőt kell keresnünk, ki a helyi lehetőségeket szakértő szemmel meglássa s létesítve mindenre nyomja rá a szépérzék, a jó ízlés, a céltudatosság bélyegét, hogy amit alkot a város, amiért áldoz, értékes legyen, nemcsak a helyi szükség, de a haladás szélesebb szemszögéből nézve is."10 Az értelmiségi arányeltolódásra jó példa a városi mérnöki hivatala kiépítésének története. Az 1871-ben hivatalba lépő Galgóczy Kálmán városi mérnök 1881-ben bekövetkezett halála után a város pályázatot írt ki az állás betöltésére. A pályázati feltételek között szerepelt a műegyetemi oklevél, egy éves szakmai gyakorlat, valamint" ... az elméleti képzettségen kívül a száraz- és vízépítészetben, utak, hidak építésében, kövezésében a gyakorlati s kifogástalan jártas8 Komáromy József: Miskolci séták. Miskolc,1972. « B-A-Z.m.Lt. IV. 829. 212/őrz., 555/őrz., IV. 1906. 616/1931., IV.1925/b. 35. dob/9., IX. 201.173/1901. 10 B-A-Z. m.Lt. XXXII. 6. Polgármesteri eló'terjesztés, 1917. május 31. 143
