Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)
Fazekas Csaba: Egy miskolci plébános a reformkori egyházpolitikában
zatát és a többi vármegye hangulatát, nem meglepő, hogy az 1841. február 16-18. közötti borsodi közgyűlést heves egyházpolitikai viták jellemezték. Az áldást megtagadó Illyés Ferenc edelényi plébános a panasz elhangzását követően óvást jelentett be a vármegye ellen, illetéktelennek, jogtalannak bélyegezve - úgymond - az egyház ügyeibe való beavatkozást. A vármegyei hatóság ilyetén megsértéséért önmagában pénzbüntetésre ítélték a papot, ráadásul - ekkor már az 1647/14. te, mint jogforrás alapján - Palóczy elnöksége alatt vegyes (egyforma számú katolikus és protestáns) vallású tisztviselőkből álló rendkívüli törvényszéket állítottak fel az eset kivizsgálására és Illyés Ferenc elítélésére. Pest és Zala mellett számos ellenzéki vármegye, valamint az ellenkező álláspontot elfoglaló Esztergom körleveleinek hatása alatt Palóczy László élete egyik legnagyobb szónoki sikerét aratta, 15 és javaslatára a vármegye a törvényszék felállítása mellett további határozatokat is alkotott. 16 Külön pontban ítélték el a papság téves és tendenciózus törvény-értelmezését, a lakosság megnyugtatására kinyilvánították, hogy „az ilyetén [vegyes] házasságok mind polgárilag, mind törvényesen és egyházi tekintetben is teljesen érvényesek s teljes erejűek". Elrendelték a reverzálist követelő plébánosok haladéktalan perbe fogását, intézkedtek a vármegye álláspontjának széles körű kihirdettetéséről a megyében. (Mint említettük, Thassy az egyházi vélemény elterjesztéséről a szószék útján jóval korábban gondoskodott. 17 ) Az említett törvényszék működését külön, aprólékosan meghatározó szabályzatot is alkottak, ennek értelmében az elnöklő másodalispán, az illetékes szolgabírák széles jogkörrel vehették fel a harcot az áldást megtagadó papok ellen. 18 A törvényszék e pontban megállapított jogkörét pontosan követte is. (Amennyiben a sérelmet szenvedett házasfél bejelentést tesz a megye alispánjánál, először a plébánost törvényesen megintik, az intő levelet az illetékes szolgabíró útján neki átadják, s amennyiben 15 nap alatt nem orvosolja a panaszt, vagyis a házaspárok frigyét egyházi áldásban nem részesíti, törvényszék elé idézik stb.) Thassy Miklós - mint a vármegyénél a főegyházmegye képviselője - a közgyűlésen többször is szót kért és védelmezte az egyház álláspontját. Elő15 Beszédének szövege fennmaradt, pl.: OSZK. Kzt. Quart. Hung. 3106. sz. (= Vallás-politikai röpiratok) 38v-42v. 16 B.-A.-Z.m.Lt. IV.A. 501/a. 138. köt. (1841) 233. sz. Közölve: FAZEKAS Cs. 2000. 225-228. p. A megyegyűlésen történtekről: Pesti Hírlap, 1841. 16. sz. (február 24.) 124-125. p.; a vármegye eljárását elítélő stílusban: Nemzeti Újság, 1841. 17. sz. (február 27.) 66. p. 17 Megjegyezzük, Pyrker az „agitáció" más eszközeit is szorgalmazta, igen sokszor ajánlotta például egyházmegyéje papjainak beszerzésre a vegyes házasságok ügyében született katolikus jogvédő röpiratokat, például több alkalommal Beke Ince Kristóf névtelenül megjelent munkáját: BEKEI. 1841. stb. A vonatkozó leveleket felleltük: Pléb.ir. 1841. szám nélk. 18 B.-A.-Z.m.Lt. IV.A. 501/a. 138. köt. (1841) 235. sz.
