Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Tarcai Béla: Források Miskolc hadtörténetéhez 1919-1948

Ismert kardvívó bajnok volt a két világháború között. Életrajzából nem maradhat ki a kormányzó kiugrási kísérleteiben való részvétele. Ankarai és szófiai katonai attaséként keresett kapcsolatot a nyugati hatalmakkal. A Miskolcon alacsonyabb beosztásban szolgált, de később fontos beosztásokba került tisztek közül is felsorolok néhányat: 1. Vattay (Vetter) Antal kétízben is szolgált Miskolcon. 1920-192l-ben a 7. körletparancsnokságon nemzetvédelmi tiszt volt századosi rendfokozattal. 1928-tól 1932-ig ugyanitt anyagi vezérkari tiszt és őrnagy volt. Fokozatosan haladt a ranglétrán és a beosztásokban. Volt a kormányzó szárnysegédje, főhadsegéd, a katonai iroda főnöke, immár altábornagyi rangban. Beosztásán kívül családi kapcsolatok is fűzték Miskolchoz, mert 1921-ben innen nősült. Felesége az ismert miskolci család leánya, négyesi Szepessy Eleonóra volt. 2. Csataji Csatay Lajos, a Lakatos kormány honvédelmi minisztere az 1920-as években a miskolci 7. tüzérosztály parancsnoka volt, alezredesi rangban. Róla tudjuk, hogy 1944. november 18-án, a nyilasok által őrzött Honvéd Gyógyfürdő Kórházban feleségével együtt öngyilkos lett. 3. Frissen felavatott tüzérhadnagyként kezdte katonai pályafutását a miskolci tábori tüzérosztálynál Kéri Kálmán 1921-ben. Küzdelmes és változatos pályát futott be. Sorsában elismerések és börtönök váltogatták egymást. Megjárta Recsket is, majd a teljes rehabilitálás után, mint szolgálaton kívüli vezérezredes fejezte be pályáját 2002-ben. 4. Sólyom László 1931-ben, a Ludovika Akadémia elvégzése után került Miskolcra. Mindenki nagy reményekre jogosító, tehetséges tisztnek tartotta. Elvégezte a Hadiakadémiát és vezérkari tiszt lett. Hamar megundorodott azonban a tisztikar szellemének torzulásaitól, és 1941-ben nyugdíjazását kérte. Kilépett a hadseregből, és mint a Tungsram gyár műszaki tisztviselője csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz. A Kiss János altábornagy által vezetett katonai szervezkedés tagjainak letartóztatása után, szerencsésen megmenekült. 1945-ben Budapest rendőrfőkapitánya, majd a honvédelmi minisztériumban főcsoportvezető, vezérkari főnök és altábornagy lett. 1950 májusában letartóztatták és koholt vádak alapján halálra ítélték és kivégezték. 1956-ban rehabilitálták. 5. Meg kell emlékeznünk a tősgyökeres budapesti, de miskolcivá vált Bárczy Jánosról, akit 1939-ben avattak hadnaggyá és aki szolgálatát a mis-