Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Kubinyi András: Gercse. Egy Buda melletti kisnemesi falu és lakói

is, 1517-ben a fehéregyházai pálos kolostorra hagyta gercsei házát és nemesi kúriáját. Beteg lehetett, egy év múlva már néhai.

20 Csama feltehetően a Henci családba házasodott be, ugyanis telkét, nemesi kúriáját és birtokrészét valamikor Henci Balázs részéből hasították ki, így a Henciek Csama halála után arra igényt formáltak. Lehet, hogy leánya második házasságból született, ezért tartottak a birtokra Csamá halála után a Henciek igényt."

1 1521ben a néhai nemes Gercsei Dávid Dénes özvegye, néhai nemes Szentendrei Buda István leánya Erzsébet, Antal, György és Simon nevű fiai és Katalin nevű leánya nevében (a jelek szerint mindannyian kiskorúak) elzálogosítja szentendrei nemesi kúriáját. 1512-ben említik nemes Gercsei Ötvös Ambrus ottani nemesi kúriáját, amely szomszédos nemes Gercsei Porkoláb Lukács kunjával, aki azt akkor 12 forintért zálogba adta Leány Péter, Bálint és Albert gercsei nemeseknek.

23 1516-ban aztán a Buda-külvárosi nemes Ötvös Tamás fia, a nemes Ambrus 100 forintért eladta gercsei nemesi kúriáját öszszes tartozékaival a nemes Gercsei Leány Bálintnak és Albertnek, azaz szomszédjainak.

24 A budai ötvös is valószínűleg házasság révén lett birtokos nemes Gercsén. A Leány család tagjai, akikről nem tudjuk, hogy testvérek, vagy osztályos atyafiak voltak-e, más birtokrészt is szereztek.

25 Leány Péter 1515-1516 táján úgy látszik megosztozott rokonaival, hiszen 1516-ban már nem társbirtokosa Bálintnak és Albertnek, 1519-ben és 1521-ben pedig saját szőlőjét, ill. nemesi kúriáját említik.

26 A falu egyik legtekintélyesebb családja lehetett a már 1460-ban említett Henci. Valószínűleg egy Henc keresztnevű őstől származtak le, nem zárható ki, hogy ősük Gercsébe beházasodott német lehetett. A család fiágon négy, leányágon öt generáción át mutatható ki. Az ismert Henciek az 1460 ésl469 közt említett Balázstól származtak le. Talán az ő leánya lehetett Csama Bálint első felesége, ahogy arról már volt szó. Elég későn, 1518 április 24-én említik néhai Balázs két fiát, a néhai Kelement és a néhai Benedeket, valamint Kelemen özvegyét, Margitot, és ezek három gyermekét, Orbánt, Apollóniát és Piroskát. (A két leány puella-nak, azaz kiskorúnak van említve.)

27 Nem sokkal később, május 3-án, az adatok bővülnek. Kelemennek és Margitnak volt egy meghalt Gergely nevű fia is, néhai Benedeknek pedig a fia 20 Uo. 430-431, 469-469.a. 21 Uo. 469-469.a. 22 Uo. 561-562, 594-595. 23 Uo. 289. 24 Uo. 348-349. 25 1515. Uo. 332-333. 26 Uo. 476, 567-569. 27 Uo. 457-458.