Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Kubinyi András: Gercse. Egy Buda melletti kisnemesi falu és lakói

Miklós, valamint annak fia, Máté is szerepel. Egy év múlva, 1519. május 28-án Apollónia már domina-ként szerepelt, azaz közben férjhez ment, Piroska leány helyett pedig Klára szerepel. Feltehetően vagy ez, vagy a Piroska név elírás.

29 Balázs fia Kelemen 1484-ben királyi emberként és szomszédként szerepelt, az 1518-ban már halottként említett Gergely nevű fia pedig 1502 és 1512 közt tanúként és nádori emberként található okleveleinkben. Családjáról nem tudunk semmit. Balázs másik fiára, Benedekre több adatunk nincs. A fenti adatok csak egy fiáról emlékeznek meg, Miklósról, aki 1484-ben nagybátyjával, Kelemennel együtt kijelölt királyi ember, és ahogy arra már utaltam, még 41 évig, 1525-ig fordul elő hasonló minőségben. 1502. július 4-én Felkeszi Szomori Alberttel együtt Pilis megye szolgabírója Gercsei Henci Miklós" , ami azért fontos, mert ennek a megyének nem volt ispánja, csak két szolgabírája.

31 Ugyanebben az esztendőben, 1502. augusztus 22-én, tanúként azonban Leányfalusi Henci Miklósnak nevezik.

32 Ez érthető, mivel 1519-ben Henci Miklós felesége, a nemes Ágota asszony fiával, Mátéval együtt elzálogosította 50 forintért leányfalusi birtokrészét.

33 Miklós tehát Leányfaluról nősült, és egy ideig felesége ottani birtokrészén lakhatott. Volt azonban még egy leánya is, erről csak 1540-es oklevélből értesülünk. E szerint 1540-ben néhai nemes Cseh János óbudai háza és kúriája most özvegyéjé, néhai nemes Gercsei Henci Miklós leányáé, valamint fiáé, Lukácsé. Házukat még II. Ulászló mentette fel az adó alól, és nemesítette.

34 Henci Miklós tehát leányát Óbudára adta férjhez, a leány nyilván azért nem fordul elő a gercsei forrásokban, mivel már korábban kiházasították, így nem rendelkezett ottani örökösödési joggal. Gercsén is élt ugyan egy Cseh János, akit 1465-ben említettek, azt azonban nem tudjuk, hogy rokona volt-e az óbudainak. Valószínűbb, hogy Henci Miklós leánya az óbudai vár valamely alkalmazottjához ment hozzá, aki azért kapott városi házára adómentességet. Az ismert házassági kapcsolatok Gercsét tehát a környék kisnemesi családjaival, valamint a budai polgársággal kötötték össze. Észak felől indulva: Leányfalu, Szentendre, Óbuda, Buda, majd nyugatra Hidegkút. Ez egy maximálisan 18-20 km-es kört alkot. Láttunk falun, sőt családon belüli 28 Uo. 469-469.a. 29 Uo. 498-499. 30 Sümeghy i.m. I.k. 177. 31 Tringli István: Pest megye a késő középkorban. In: Pest megye monográfiája. 1/2.k. Torma István közreműködésével szerkesztette Zsoldos Attila. Bp., 2001. 170-172. 32 Dl. 21130. 33 Dl. 106083.482-483. 34 MOL. Nemzeti Múzeum Törzsanyag, 1540.04.05.