Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Viga Gyula: A Bodrogköz piackörzetének alakulásához

A Bodrogköz piackörzetének alakulásához VIGA GYULA A Kárpát-medence településeinek hierarchia-rendszere a termelés és az értékesítés rendjének változásával és a városi-mezővárosi funkciók területi módosulásával az elmúlt évszázadok alatt maga is többször módosult. Városok, mezővárosok felemelkedtek, mások lesüllyedtek és elveszítették korábbi jelentőségüket, ugyanakkor a legszerencsésebb adottságú települések helyzete és fontossága változatlan maradhatott, de szerepük növekedhetett. A gazdaság térszerkezetének módosulásai mellett ebben más társadalmi tényezők, központképző funkciók is szerepet játszottak. Maga a táji munkamegosztás, a város- és vásárhálózat is változott, s a termelési szisztéma, a tevékenységi-alkalmazkodási formák különböző időtartamra jelölték ki az egyes tájak és települések helyét a gazdasági kapcsolatok térszerkezetében.

1 Nem feladatom ezen a helyen a hosszú és összetett történeti folyamat globális és lokális elemzése, csupán a Bodrogköz falvainak példáján kívánom érzékeltetni a táji kapcsolatok változásait. Ehhez az elmúlt két évszázad történeti metszete szolgál lehetőségként, kétféle megfontolásból is. Részben azért, mert a 18. század utolsó harmadától a feudális gazdaság és társadalom utolsó korszakának vonatkozó tanulságai mutatathatok be aránylag megbízható forrásanyag és irodalom alapján, amiből már kiviláglik a lassú paraszti polgárosodást előkészítő gazdasági és társadalmi folyamat trendje is. Másrészt ezt a hosszabb történeti kimetszést az is igazolja, hogy a vizsgált területünk kapcsolatrendszerét a 20. században már alapvetően külsődleges tényezők határozták meg, s nem a belső gazdasági-társadalmi folyamatok mozgásai. A magyarországi kereskedelem szerkezetének még a kapitalista korszakban is jellemzője maradt, hogy az eltérő adottságú tájak közvetlenül cserélték ki termel vényeiket, javaikat, s a különböző termelési kultúrájú vidékek sajátos szimbiózisban éltek egymással. A belső tagoltság különösen igaz Zemplén vármegyére: az észak-déli irányban hosszan kiterjedő közigazgatási egység alsóbb részei, Tokaj-Hegyalja területe szinte semmiben nem hasonlított a felső vidékekre, a Kárpátok előterének szubmontán térségére, más nyelvet beszélő népének életmódjára. A gazdálkodás eltérő színvonalához különböző életminőségek társultak, ami alapvetően befolyásolta a térségi kapcsolatok tartalmát, jellegét is. Természetesen a gazdasági kapcso1 Bácskai Vera-Nagy Lajos 1984. 11—44.; Gyimesi Sándor 1975.; Frisnyák Sándor 1990.; Andrásfalvy Bertalan 1978. 231-243.