Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)
Dobrossy István: Tapolca, Diósgyőr és Hejőcsaba Miskolchoz csatolása 1945-ben
alakították ki. (A telep jelenleg a város komoly dilemmája: felújítása, vagy teljes lebontása-e a költségkímélőbb megoldás.) A MÁV rendező-pályaudvarától keletre, szintén hejőcsabai területen volt az egykori fűszerkereskedő Máhr Károly örököseinek 1922-ben felparcellázott birtoka. A Soltész Nagy Kálmán utca áthalad az egykori Nádpataky László és Bulyovszky Gusztáv-féle földbirtokon. A Népkert és az Erzsébet kórház közötti szántóföldek szintén a csabai határt képezték. Az egri Agrárbank parcellázta fel ezt a területet, s a mai kertes családi házas villanegyed innen kapta az 1920-as évek végétől az Agrár-telep nevet. A kórháztól nyugatra állt a Vörös rák fogadó, amelynek környékét a térképeken „Vörösrákpuszta" elnevezéssel tüntettek fel. 51 A fogadó Hejőcsaba és Miskolc között a legismertebb megálló, egykori elnevezéssel útszéli „csárda" volt. Mint átalakított, városszéli olcsó vendéglő a két háború között is működött. (Ezen a helyen a Bottyán J. u., az SZTK és a volt vértranszfúziós állomás áll.) A Sibrik M., Eszterházy A. utcák és ezek környéke szintén parcellázott terület, ezt Otthon-telep néven tüntették fel az 1920-1930-as évek miskolci térképei. Hejőcsaba közigazgatási határába benyúlt még az Avas Ruzsin-dűlője, de az ún. Dudujka is csabai birtok volt. (A Dudujka-völgyben épült fel a Miskolci Egyetem, s az itt feltörő gyógyvizet egykor palackozták is. A Dudujka vizét ugyanúgy a Hejő-patak vezette el, mint a tapolcai források vizét.) Hejőcsaba és Tapolca határán a mészgyár, de a település ipari jellegére utal, hogy a két háború között tégla és kerámiagyár is működött itt. Hejőcsaba tehát több szállal kötődött Miskolchoz, mint Diósgyőr, s a Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint a miskolci járás meghatározó települése volt. Ezért - természetesen - a település iparos társadalma másképpen reagált a csatlakozásra, mint Diósgyőr. A Kamara jelentései szerint a Miskolci Ipartestület 1885-ben, a Diósgyőr és Vidéke Ipartestület pedig 1890-ben alakult. Hejőcsabán székelt a Miskolc járási Ipartestület, amelynek alapító okiratát 1928-ban állították ki. 52 A miskolci járás 23 települése tartozott az itteni Ipartestülethez. Az egyesülés felvetődése előtt (de már a háború alatt) a járásnak 40 936 lakosa volt, Hejőcsabának 5 036 lakosa. A járási ipartestület 404 tagja közül 53 lakott Hejőcsabán, tehát a járás iparosainak negyedrésze itt készítette termékeit a miskolci piacra, vásárra, vagy másütti értékesítésre. A település így joggal érezhette és élvezhette a megyéhez tartozást, de Miskolctóli függetlenségét is. Ennek elvesztését feltételezve ill. a kézműipar elsorvasztásától félve tiltakozott a város főispánjánál, a városhoz csatolás ellen. Oszip István főispán 1945. március 30-án keltezett levelében utasította a kamarát annak 51 Hőgye I.-Seres P.-né-Tóth P. 1983. 166. 52 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 13 349/1943. és IX. 201. 15.080/1946.
