Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Dobrossy István: Tapolca, Diósgyőr és Hejőcsaba Miskolchoz csatolása 1945-ben

kivizsgálására, hogy a Miskolchoz történt csatolás jelent-e hátrányt a két település iparosaira nézve, s ha igen, ezek miben nyilvánulnak meg.

53 A közigazgatási döntés után másfél évvel még sem a diósgyőri, sem a hejőcsabai ipartestület nem fogadta el a „beállott helyzetet", saját szervezetüket nem kívánták megszüntetni, de a miskolci ipartestülethez sem voltak hajlandók csatlakozni. A szakmai küzdelem természetesen felesleges erőlködés volt, hiszen a döntés politikai szinten történt, s ez megkérdőjelezhetetlen maradt, tehát végrehajtásra várt. Amiért figyelmet érdemelt a viaskodás, csupán annyi, hogy a közigazgatási iratokkal szemben más dokumentumok azt látszanak bizonyítani, hogy Nagymiskolcot elsősorban Miskolcon kívánták megszülni, s ez úgy történt meg, hogy a szomszédos két település lakóit (lakóinak egy részét) érdeksérelem érte. A tiltakozók még nem sejthették, hogy a társadalom és a gazdaság szférájában alapvető átalakulások történnek, vagy a tulajdonviszonyokban meg fognak történni. 1945 januárjában valóban megszületett Nagymiskolc, s az elkövetkező öt év további települések csatlakozásának (vagy Miskolchoz csatolásának) tervszerű előkészítéséről szólt. Az 1950-ben induló első 5 éves terv már 109 124 fő nagymiskolci lakossal indulhatott. (Ez két és félszerese volt a háború utáni - alispáni rendeletre végrehajtott - első lakosság-összeírás során fellelt városlakóknak.) 1950-ben Miskolchoz csatolták Görömbölyt, Hámort és Szirmát. Ezeknek a településeknek a „csatlakozás-története" már a várostörténelmek is egy újabb fejezetét jelenti. Ez az 5 205-21/1950. IX. 8./B. M. számú rendelet, amely „Miskolc város igazgatási kerületeinek megállapításá"-ról szól. A minisztertanácsi határozat értelmében Miskolcot (a Nagymiskolc elnevezés ekkortól megszűnik) négy igazgatási kerületre osztották. Ezzel a közigazgatásban elkezdődött a tanácsi irányítási-igazgatási rendszer négy évtizedes története. LEVÉLTÁRI FORRÁSOK IV. 803/a. Borsod vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai a) Közgyűlési jegyzőkönyvek IV. 810/a. Borsod vármegye alispánjának iratai a) Elnöki iratok IV. 1902/a. Miskolc város képviselőtestületének iratai a) Jegyzőkönyvek IV. 1906. Miskolc város Polgármesteri Hivatalának iratai IX. 201. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara iratai B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 14.367/1945. és IX. 201. 57.547/1945.