Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Dobrossy István: Tapolca, Diósgyőr és Hejőcsaba Miskolchoz csatolása 1945-ben

km-es távolságon. A közgyűlés végül részvénytársaság megalapítása, ill. amellett döntött, hogy Tapolcát részvénytársaság működtesse, s ennek részese "legyen a város is. 1924-1931 között perlekedés folyt a Tapolca Rt. és Miskolc város között a részvények arányáról, amely a legfelsőbb bíróság, a Kúria döntésével zárult. A jogerős ítélet kimondta, hogy Tapolca részvénytöbbsége nem magánszemélyek, hanem a város tulajdonában van.

15 A Kúria megfellebbezhetetlen döntését követően különleges, eseménydús másfél évtized zajlott Tapolca hovatartozásáról és fejlesztéséről. Először névhasználata (ti.: Görömböly-Tapolca) is ekkor kérdőjéleződött meg. Marjai aki Kiss Lajos a névadással, ill. használattal kapcsolatban kifejtette, hogy „Régen a miskolci csizmadia Tapócára ment fürödni, a kataszteri térkép meg Puszta-Tapolcának nevezte ezt a helyet. A helyiségnévtárban és egyéb hivatalos közleményekben Tapolca és Görömböly-Tapolca néven tartják számon. Nem sok idő választ el bennünket attól, hogy miután a népjóléti miniszter gyógyfürdő jelleggel, vagy inkább ranggal tüntette ki, nemsokára Görömböly-Tapolcagyógyfürdő névszörnyeteg keveredik ki belőle." A sokféle névhasználat alapja az volt, hogy Mária Terézia 1776-ban a tapolcai birtokot a munkácsi görög katolikus püspökségnek adományozta. Mivel Görömböly telepített lakossága is görög katolikus volt, s a munkácsi püspök fennhatósága alá tartozott, a két településnév a XVIII. század végétől összekapcsolódott még akkor is, ha a két települést csak egy hegyi út és nem közút kapcsolta össze. Mivel Tapolca a XIII. századtól kezdve a Miskolc nemzetség és leszármazottjai temetkezési helye, egyben bencés monostor helyszíne is volt, kézenfekvő az elnevezés is, amely a jogi állapotot kifejezi, s így Miskolc-Tapolca elnevezés hivatalossá tételét javasolta a történész.

1 Tapolca teljes közigazgatási területe a XX. század első harmadában 855 kh volt. Ebből Miskolc vásárolt, ill. a földbirtokrendezés során kapott 78 khat, tehát a teljes területnek közel 1/10-ed részben tulajdonosa. Tapolcára jogot formált Görömböly, de fontos a fejlesztésben Hejőcsaba álláspontja is, amely településekkel Miskolcnak különleges a viszonya. Görömbölynek „anyavárosa" Miskolc, a község legfontosabb ipari üzeme a téglagyár, amelynek Miskolc az alapítója. Hejőcsaba érdekesen öleli körbe Görömbölyt, a határvillongások szinte örökösek és természetesek a két település között. Miskolc és Csaba között is érdekesen húzódik a határ. Van olyan házas telek, amelyet a határ egyszerűen kettévág. Csaba őslakói „szinte kivesztek" - fogalmazott egy képviselő - a falu Miskolc lakótelepévé vált. Ugyanakkor a Martin tagbirtokot, Martintelep elnevezéssel Miskolc kivásárolta a 14 Reggeli Hírlap, 1923. március 15. 15 Reggeli Hírlap, 1931. február 20. 16 Reggeli Hírlap, 1929. október 24.