Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Veres László: Vallon telepek és telepesek Észak-Magyarországon a XV.-XVI. században

irtvány jelentésű szóból származhat. Az olaszok jelenlétére már jóval több településnév utal. Figyelembe véve azt, hogy a történetírás hajlik arra, hogy a két etnikus csoportot egynek tekintse, s a középkorban az olasz is vallont jelentett, akkor a két észak-magyarországi borvidéken 9 vallon lakosságú település létezett jelenlegi ismereteink szerint. Az Eger-völgy vallon betelepülése a liege-i püspükségből a XL században kezdődött. Az egri vallon telep régisége és fontossága magyarázhatja annak a régi liege-i hagyománynak kialakulását, mely Liedvin püspököt egri főpapként őrizte meg a káptalan nagy halottainak sorában. A legújabb magyarországi kutatások szerint az Eger-völgy vallon népességének szülőföldjével való kapcsolattartásában a Liege-től mintegy 150 km-re fekvő Andernach városának volt központi szerepe. Egyes kutatók véleménye szerint nem kizárt, hogy az ismert vallon telepek, a Kistálya és Nagytálya melletti falu, Andornak névadásában is Andernach húzódik meg. A város és a Kárpátmedence, közelebbről az Eger-völgy között a búcsújárás létesített közvetlen kapcsolatot. A búcsújárás és a zarándoklat a keresztény magyar állam első évtizedeitől érintette Magyarországot és népét. Előbb a szentföldi zarándokok haladtak át az országon több ízben is, majd pápai sugallatra innen Rómába zarándokoltak. 1300 után jelentősen megerősödött a búcsújárás szokása, mert már a helyi főpapok és gyakorolhatták a kegyelmet, a bűnbocsánatot azok számára, akik megjelentek a kegyhelyeken. Közéjük tartozott ENYEurópában Aachen is, a Karoling birodalom egykori székhelye, melyet egyházi és világi organizáció tekintetében Szent István modellnek tekinthetett. Az aacheni búcsújárást a vallon és német telepesek honosították meg Magyarországon, minthogy a szokást szülőhazájukból hozták magukkal. Borchgrave vallon kutató szerint az aacheni búcsúsok azok közül kerültek ki, akiknek családjukban megőrződött az ősi haza emléke. Az aacheni búcsújárások során Andernach városát rendszeresen érintették a magyarországi zarándokok, fontos szálláshelyükül szolgált. A látogatások tárgyi emlékei közül említésre méltó a helyi Liebfrauenkirche-ben található gótikus feszület, az ún. Ungarnkreuz. Tokaj-Hegyalj a vallon települései úgy tűnik későbbi eredetűek, mint az Eger-völgyiek. Olaszliszka illetve Liszka-olaszi vallon eredetű település nevét 1201-ben említi oklevél, Bodrogolaszi vagy Francavilla említése pedig 1224-ből való. Olaszliszka illetve Liszka-olaszi nevét említő 1201-ből származó oklevél arról tájékoztat bennünket, hogy Imre király megerősíti a lakosság számára azokat a kiváltságokat, amelyek a korábbi királyok adtak nekik. Ezek szerint a vallonok a XII. század második felében jelenhettek meg ezen a tájon. Kiváltságaik közül külön említi az oklevél, hogy maguk közül választhattak bírót és az ítélkezik felettük. Ha az ügy olyan jellegű,