Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Fügedi Márta-Dobrossy István: „Az ingó jószágokban ékességeket szolgáló portékák". Négyesi Szepessy Zsigmond inventáriuma 1786-ból

„Az ingó jószágokban ékességeket szolgáló portékák" Négyesi Szepessy Zsigmond inventáriuma 1786-ból t FÜGEDI MÁRTA - DOBROSSY ISTVÁN A XVII. században Miskolcon megtelepedett Szepessy-család több generáción át meghatározó szerepet töltött be a megye közigazgatási, a város társadalmi- és gazdasági, valamint az avasi református templom, illetve a református egyház belső életében és világi képviseletében. A megye történetében vállalt szerepükről, számos települést érintő birtokaikról 1909-ben Borovszky Samu megyénk monográfusa értekezett.

1 A négyesi előnevet használó család kilenc tagjáról (a család több generációjának képviselőiről), a város nemesi társadalmában betöltött szerepéről Szendrei János egyedi adatokkal és összefoglalással is szolgált Miskolc monográfiájában.^ A család két jeles képviselőjének (János és Zsigmond) halotti zászlója, ill. annak restaurálása kapcsán Gyulai Éva jelentetett meg - nagyon sok új adattal gazdagítva s várostörténeti ismereteinket - összefoglaló tanulmányt.

3 A család töredékes irattára a megyei Levéltárba került, de más forrásokból a Herman Ottó Múzeum is őriz XIX. századi dokumentumokat (birtokösszeírások, vagyonleltár, fotók), s a még élő leszármazottaknál is fellehetők fontos dokumentumok.

4 Ezek ismeretében a legutóbbi családtörténeti elemzést - s szintén sok új és kortárs anyaggal kiegészítve - Tarczai Béla jelentette meg.

5 A „vármegye és Miskolc egyik leggazdagabb 17. századi famíliája" minősítést kiérdemlő család egyik különleges tagjának az 1786-ban elhunyt Négyei Szepessy Zsigmondnak az inventáriuma szolgál lehetőségül arra, hogy egy művelt, katonai pályát választó és komoly karriert magáénak mondható nemes ember lakásberendezését, könyvtárát, ízlését, világfelfogását elemezzük.

6 A kép természetesen nem általánosítható még a hasonló nemesi színvonalon sem, de az a tény, hogy közel nyolc évtizedet megélt birtokos, maga is gazdálkodó idős ember, két-három évvel korábban nyomtatott könyveket vásárol és olvas, utalhat a XVIII. század végének műveltségi szintjére, e korszak jeles képviselőinek „Európa és világ-látásra" is. 1 Borovszky S. 1909. 87-88. 2 Szendrei J. 1903. II. k. 228-254, 396-488, 504-537, 602-611. 3 Gyulai É. 1997. 193-223. 4 Tarczai B. 2003. 333-335. 5 Tarczai B.- 2003. 309-337. 6 B.-A.-Z. m. Lt. XIII. 14-15.