Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Dobrossy István: „Miskolc az ország első tervvárosa". A 3 éves terv (1947-1949) előzményei, megvalósítása és következményei

zeden át működött „rendeltetésszerűen", hiszen az 1944. június 2-i bombázáskor - környezetével együtt - súlyos károkat szenvedett. Az 1945. évi romeltakarítást 1946-ban egy leegyszerűsített homlokzatú helyreállítás követte, majd a három éves tervidőszakban 412.000 forintot fordítottak az újjáépítésre.

15 A vásárcsarnok és környezete bővítése, fejlesztése az első ötéves tervben is szerepel. 4. Városi zálogház. A 20. század első harmadában vetődött fel a városi lét e „kényszerszüleménye", a városi társadalom vagyoni differenciálódásán belül az elszegényedés egyfajta fokmérője, ahová az ember „mindig kényszerből, és szégyenérzete felé emelkedő megélhetési szükségből" ment. Az első világháború után aztán nevesítették, „cégesítették" a zálogházakat. A Tanácsköztársaság bukását követően készült felmérés szerint 3 ilyen „intézmény" működött a főutcán.

16 1926-ban a Városi Közgyűlés döntése szerint olyan zálogházra van szükség, amely a város ellenőrzése, ill. joghatósága alatt működik.

17 A zálogház komoly hasznot hozott a városnak, 1927-1930 között 51.000 darab tárgyat helyeztek ott el, s mivel „a kisemberek egyedüli pénzforrása" volt, nem is igen váltották vissza őket. A zálogház mégis úgy került kapcsolatba a Speyer-köcsönnel, hogy 1934-ben a közgyűlés úgy határozott, hogy a tárgyak eladásából származó 67.000 pengőt használják fel Speyer-kötvények vásárlására, ezzel is csökkentve a város adósságát. (A belügyminiszter azonban ezt a tranzakciót nem engedélyezte.)

18 A magánkézben maradt zálogházak háborús kárait nem ismerjük, hiszen azt a tulajdonosnak kellett helyreállítani, az államosítás után viszont politikai okokból (sem) volt elképzelhető zálogházak építése és működtetése. Az 1948. évi telefonkönyvben zálogház nem szerepel.

19 5. Déryné u. 1. és 2. sz. városi bérházak (ma: Tizeshonvéd-köz két saroképülete). A város saját tulajdonában lévő, bérlakásokként szolgáló épületek beruházásáról 1926-ban született közgyűlései döntés.

20 A tervpályázatra félszáznál több alkotás érkezett, a bizottság Singer Samu terveit fogadta el, aki felvállalta és garantálta az egységes ut15 BAZ. mLt. XXI-510. 601/1948. 16 Reggeli Hírlap, 1919. október 10. 17 Reggeli Hírlap, 1926. december 1. is BAZ. mLt. IV. 1903/a. 25. kgy/1934. 26. köt. 304-306. pp., IV. 1903/a. 49. kgy/1936. 28. köt. 71-72. pp. 19 A vidéki hálózatok betűrendes távbeszélőnévsora, 1948. Budapest 20 BAZ. mLt. IV. 1903/a. 163. kgy/1926.