Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)
Dobrossy István: „Miskolc az ország első tervvárosa". A 3 éves terv (1947-1949) előzményei, megvalósítása és következményei
cakép kialakítását, a két meghatározó épület egységes homlokzati megjelenését. (Ehhez a két épülettömbhöz hasonló a Zsolcai kaputól induló Soltész Nagy Kálmán utca páros és páratlan oldalán álló saroképületek, amelyek hasonlóan 1. és 2. számot viselnek.) 1927-1929 között befejeződött az építkezés, a két bérházban összesen 51 lakást alakítottak ki. A teljes építési költség 806.215 pengő volt, amely - a többihez hasonlóan - lényegesen meghaladta a tervezett keretszámokat. A túl költséges vállalkozás is oka lehetett annak, hogy 1932ben felvetődött az épületek eladása. 1935-ben egy magáncég vásárolta meg, s továbbra is bérlakásként működtette az államosításig. 21 A rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján a két bérház háborús károkat nem szenvedett, esetleges felújítási és átalakítási összegek sem a három, sem az ötéves városi tervben nem szerepelnek. 6. A városi vízvezeték-hálózat felújítása. (Az Avason átvezető főnyomócső megépítése.) A tapolcai források vize 1910-től szolgálja Miskolc vízellátását. Az első nyomócső elkészülte után azonnal felvetődött egy második csőrendszer kiépítésének szükségessége. Szűcs Sándor városi főmérnök ezt a létrehozni tervezett Nagy-Miskolc rohamosan növekvő igényeivel indokolta, másrészt biztonsági tényezők is komoly érvként hatottak. (Ez utóbbit igazolták az első és második világháború évei.) 22 Az első világháborút követően azonnal hozzáfogtak a második nyomócső tervezéséhez. Pazar István tervét 1924-ben fogadták el, s 1927-ig a tapolcai gépház és a Dudujka közötti első szakasz el is készült Az Avas átfúrásához, ill. a második szakasz megépítéséhez a Speyer-kölcsönből 266.800 pengő felhasználását tervezték. A többi objektumhoz hasonlóan ebben az esetben is alultervezés történt, s pénz hiányában a mrmkálatokat le kellett állítani. A folytatásra 1937-ben kerülhetett sor, s ennek legfontosabb része a 733 méter hosszú, két irányból hajtott alagút elkészítése volt. A Becht Dezső bányamérnök tervei alapján készült szerelvényalagút belső mérete 1,9 m x 1,5 m, s ebben halad a 0,5 m-es vízvezeték, vagyis a fővezeték. A háború évei alatt felvetődött az alagút polgárvédelmi célzatú hasznosítása, de a „menekülőalagút"-ra, Miskolc kiürítésére nem volt szükség. A háborús rombolások nem érintetették a fővezetéket és az Avason átvezető alagutat. Az 1944-es front időszakban viszont a vízellátás szünetelt. November 10-től de21 Felsőmagyarország, 1932. november 7., Reggeli Hírlap, 1935. július 7. 22 Szűcs S., 1910. március 10., 12. és 19. lapszámok.
