Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)
Sándor István: Az MKP és a katolikus egyház vizsonyáról Borsod megyében 1945-1948 között
2. Szociáldemokrata Párt 17,41% 2. Magyar Kommunista Párt 18,8% 2. Magyar Kommunista Párt 23% 3. Magyar Kommunista Párt 16,95% 3. Szociáldemokrata Párt 18% 3. Szociáldemokrata Párt 21,89% 4. Nemzeti Parasztpárt 6,87% 4. Nemzeti Parasztpárt 5,4% 4. Nemzeti Parasztpárt 5.4% A Magyar Kommrrnista Párt a választókerületben úgy helyezését, mint szavazati arányát nézve jobban szerepel, mint az országban általában. Borsod vármegyében a második helyet a ráeső voksoknak még nagyobb számával éri el. Itt a Szociáldemokrata Párttal együttesen veszi el a Független Kisgazdapárt abszolút többségét. Ez egyfelől szükségessé teszi számára a kisebb munkáspárttal való összefogást, másfelől nyilvánvalóvá válik előtte, hogy szavazatokat elsősorban attól tud majd elvonni. A két pártnak a Nemzeti Parasztpárttal kialakítandó szorosabb együttműködése (1946-tól Baloldali Blokk) a megyében különösen fontos, hisz' együttesen nagyobb erőt képviselnek, mint a létrejövő koalíció legnagyobb pártja. A Magyar Kommunista Párt ennek az eredménynek birtokában, de ezzel meg nem elégedve lát hozzá a többi párténál lényegesen jobb szervezettségének 8 további erősítéséhez. Megszüntetik az MKP Északmagyarországi Kerületi Titkárságát, s helyét a többi mellett az MKP Borsod-Gömör-Kishont Megyei Bizottsága veszi át. Létrehozzák a járási titkárságokat, s azok alá rendelik a helybeli alapszervezetek döntő többségét. Csak a kiemelten fontosnak tartott helyi szervezetek függetlenek tőlük, saját alapszervezetekkel. (Például a nagymiskolci, az újdiósgyőri, az ózdi üzemi és a borsodnádasdi üzemi szervezetek.) Az országos mintának megfelelően a párt irányítása, de legalábbis befolyása alatt vannak a belügyi és az igazságszolgáltatási szervek. A párttagok szerepe a közigazgatásban részvételi arányuknál jelentősebb. Mindemellett fontos funkciókat is betöltenek, főleg megyei szinten. Borsod vármegye és Miskolc törvényhatósági jogú város főispánja Oszip István, akit még március 14-én nevezett ki a miniszterelnök az MKP előterjesztésére. Az újjáépítés idején a főispán feladata korántsem formális, s hatalmát nyomatékosabbá teszi az országos pártirányításban való részvétele, az, hogy a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagja. 9 Egy mondat» RátkiA., 1971. 47-57. pp. 9 Ld.: Oszip István visszaemlékezése. Idézi Dobrossy I., 1997. 108. p.
